tóth gabi
Idén már kéttucatnyian fulladtak vízbe, pedig egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne a legtöbb ilyen baleset.
Még csak az év felénél járunk, de már kéttucatnyian fulladtak vízben ebben az esztendőben. Az ilyen tragédiákat vizsgálva az derül ki, hogy a balesetek többségét az emberi felelőtlenség és figyelmetlenség okozza. Azért, hogy ez ne így legyen, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) mindent megtesz: próbál egyre modernebb eszközöket, mentőhajókat beszerezni, egyre több szakemberrel jelen lenni a parton, és élen jár a felvilágosításban, megelőzésben is.
Az emberek egyre inkább megfogadják a baleset-megelőzési tanácsainkat, és nő a bizalom is irántunk, ráadásul mi is egyre több helyen és módon tudjuk felhívni a figyelmet a szabályok betartására
– mondta el a Metropolnak a VMSZ prevenciós munkatársa. Illés Zoltán, 15 év tapasztalattal a háta mögött úgy véli: ahhoz, hogy ne történjen nagyobb baj, néhány alapvető fürdőzési szabályt mindenkinek be kellene tartania a strandoláskor.
Legjobb, ha nyitvatartási időben és olyan strandon fürdőzünk, ahol van szolgálatban lévő vízimentő, és figyelünk arra, hogy mindig a bójákkal kijelölt területen belül maradjunk még matraccal is. Itt nem közlekedhet a fürdőzőket veszélyeztető jármű, könnyebb észre venni, ha valaki bajban van, és probléma esetén viszonylag hamar ki lehet jutni a partra.
A baj ugyanis egy pillanat alatt megvan, az emberi felelőtlenségnek pedig nincs határa. A vízimentő példaként említette, amikor a Balatonban a szél egy matraca után igyekvő kislányt sodort borzalmasan messzire, még a mentő katamaránnal is alig tudta utolérni őt. Közben az édesanyja a partról videózta és fotózta a „fantasztikus eseményt”, ahogy a lányát kimentik.
Csak akkor fagyott le az arcáról a mosoly, amikor partra érve jegyzőkönyvet vettünk fel, mert bár viccesnek tűnt a helyzet, valójában életveszélyes volt. Na, azt a döbbenetet a nő arcán, amikor összeállt benne, hogy mekkora veszélybe sodorta a saját lányát azzal, hogy utána se kiáltott, hogy hagyja a francba a matracot, na, azt nem felejtem el soha
– idézte fel Illés Zoltán. Azt is elmesélte, amikor egy apukával kellett vitatkoznia azon, hogy legalább fogják meg a gyerekével a mentőhajó szélét, hogy ne süllyedjenek el mindketten.
Sokan túlbecsülik az erejüket, és messze a parttól fáradnak el vagy kapnak izomgörcsöt, egy esetleges nagy szél esetén a víz hullámzásával meg végképp nem számolnak. Ilyen körülmények között jó úszóként is veszélyes lehet a nyílt víz. Teljesen más, mint egy uszodában, ahol a szabályok szigorúak, és betartásukról az úszómester gondoskodik.
Könnyebb észrevenni, ha valaki elmerül és nem jön föl egy átlátszó vízű medencében, mint egy folyóban vagy tóban, ahol zavaros a víz. Így segíteni sem tudunk olyan gyorsan, még akkor sem, ha tudjuk, hol merült el az illető
– figyelmeztetett a szakember, aki tanácsokkal is ellátott miket:
Azt sem árt tudni, hogy az emberek nem úgy fuldokolnak, mint a filmekben. A fuldoklásnak nincs látványos, „csapkodós” jele segélykiáltásokkal, épp ellenkezőleg: csendben, szinte észrevétlenül történik. Aki ugyanis nem kap levegőt, az nem tud kiabálni, ráadásul ösztönösen próbálja a testét és a fejét a vízfelszínen tartani, lábaival és karjaival kalimpálva, vagyis nem tud segítségért integetni sem. Tehát csak apró jelekből vehetjük észre, hogy valami nagyon nincs rendben: a bajba jutott ember tekintete üres és üveges, nem képes fókuszálni, a levegőt pedig zihálva, kapkodva veszi.
Most pedig álljon itt a vízimentők 5+1 javaslata arra az esetre, ha fuldoklót látsz!
+1. Ne félj segítséget kérni, és mindig állj készen arra, hogy magadat meg tudd menteni!