Varga Mihály: „A jövő évi költségvetés célja a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése”

A büdzsé parlamenti benyújtásakor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a jövő évi költségvetés „világos célja” a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvényjavaslatot készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot. Kiemelte: a törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadóssági ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel.

Mint ismert az idei és a jövő évi költségvetésnek is a része egy-egy óriási, a GDP 3-3%-át kitevő kiigazítási csomag, ami az állami gazdálkodás egyensúlyának helyreállítására hivatott. A kiigazítás része az új különadó-csomag, illetve az 1000 milliárd forintot meghaladó kiadásvisszavágás.

A jövő évi költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése lesz:

670 milliárd forinttal rezsivédelmi alapot, 842 milliárd forinttal honvédelmi alapot állítanak fel

– írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára kikerült posztjában hétfőn.

Mint írta, erősödik a magyar gazdaság teljesítménye, csúcson a foglalkoztatás, kisebb az adóelkerülés, így a folyamatosan csökkenő adók ellenére is magasabb adóbevétellel lehet számolni a jövő évi költségvetésben.

A tárcavezető a májusi számokra hivatkozva kiemelte, hogy az adócsökkentések mellett is 23 százalékkal nőttek a költségvetés főbb adóbevételei. Míg tavaly májusban 1323 milliárd forint folyt be, addig idén 1630 milliárd. Társasági adóból 40, kisvállalati adóból 50, személyi jövedelemadóból 17 százalékkal több bevétel érkezett – részletezte.

Ez a teljesítmény hozzájárul ahhoz, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben is megőrizzük az ország biztonságát, az elmúlt évek eredményeit, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét, tovább csökkentsük a hiányt és az államadósságot – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A költségvetési hiányt 3,5, az államadósság szintjét 73,8 százalékra javítják, 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számolnak – zárta gondolatait Varga Mihály.

A rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terhein könnyíteni tudjunk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát – mondta a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetéről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának.

Varga Mihály emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat – jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat.

A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány 3,5 százalékra, az államadósság pedig 73,8 százalékra csökken 2023-ban.

A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre – 2022-re és 2023-ra – terveznek.

A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját – NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre – már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni – jegyezte meg.
 

Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták – jelezte.

A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében.

A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni:

a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen.

Varga Mihály szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, „ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni” – mondta. Hangsúlyozta: ha a bevételeink elmaradnak, ha a növekedés leáll, „jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban”.

Kitért arra is: a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de „a katára rakódó visszaéléseket felszámolják”.

Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak – tette hozzá.

Végül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze; arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5-6 százalék közötti inflációval tervezték.

Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ) véleményt 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament 8 órától.

Az általános vita a 40 perces előterjesztői nyitóbeszéddel kezdődik, amelyet az ÁSZ elnökének 30 perces, majd a Költségvetési Tanács elnökének szintén 30 perces felszólalása követ.

A képviselői felszólalások a vezérszónokok 30-30 perces felszólalásával kezdődnek. Az ülésnap várhatóan 22 óráig tart.