tóth gabi
A Skanzen történetében először vállalkozott ilyen kalandra.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új kiállítási egységében először vállalkoztak arra, hogy egy erdélyi városközpont újraalkotásával nemcsak a száz évvel ezelőtti falvak életét, hanem a Székelyföld polgárosodó mindennapjait is közel hozzák. A bravúr az egészben, hogy rengeteg épületet Erdélyben elemeire szedtek, több száz kilométert utaztattak, majd itt újra felépítettek. Így most a patikától a postán át a kávéházig 30 különféle épületet hoztak át, illetve húztak fel, de még 100 további vár arra, hogy a következő négy évben kiteljesítse a régiós bemutatót.
A múlt századforduló utáni miliő megidézésében korhű ruhákba öltözött színészek is részt vesznek, akik különböző jelenetek megelevenítésével valóban bevonzzák a látogatót, egyfajta élő történelemkönyvként biztosítva az érzelmi azonosulást. Mindemellett mégis 21. századi kiállítást valósítottak meg, a digitális eszközök és interaktív játékok segítségével egyéni történetek, sorsok és a nem túl örvendetes történelmi események megragadására is vállalkoztak.
Ide vezetett az új köztársasági elnök első hivatalos útja is megválasztása után. Novák Katalin azt hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás olyan, mint egy csillagkapu, lehetőség arra, hogy átlépjünk tér és idő korlátain, és valóban Erdélyben érezzük
magunkat.
Az építményekből néhány a kinti műemlékek másolata, de többségüket eredeti helyükön lebontva és 6-800 kilométert autóztatva mentették meg az enyészettől. Nézd meg a videónkat, amely ezt az értékmentő munkát mutatja be, gyors vágásokkal érzékeltetve a tervezést, a bontást, a szállítást és az újjáépítést!
A Szentendrén folyamatosan bővülő Skanzen Erdély már most óriási siker, naponta átlagosan 50 diákcsoport érkezik, nem beszélve az egyéni látogatókról.