tóth gabi
Megmagyarázhatatlan dolgok történnek Szvák Enikővel, amióta egyiptomi múmiákkal foglalkozik.
Budapesten is hat a fáraók átka? Megmagyarázhatatlan dolgok történnek Szvák Enikővel, amióta egyiptomi múmiákkal foglalkozik. Ugyanakkor állítja: annak, meglátogatja az Út az örökkévalóságba – az egyiptomi múmiák titkai címmel nyílt kiállítást, nincs mitől tartania. A Ripost7 cikke.
A Magyar Természettudományi Múzeum kamarakiállítása az ókori Egyiptomba repít vissza, amikor mindent mumifikáltak.
„Ez nemcsak a fáraók, még csak nem is az emberek kiváltsága volt” – mesélte a Ripost7-nek Szvák Enikő, a múzeum múmiatörténeti gyűjteményének kurátora. A ganajtúró bogaraktól kezdve a krokodilokon át a házi kedvencekig mindenből csináltak múmiát.
Voltak olyan szent állatok, amiknek a külseje valamiben eltért a normálistól, ezeket templomokban tartották és jól bántak velük. A fogadalmi állatokat viszont tömegesen nevelték nagyon rossz körülmények között. Csupán az volt a cél, hogy leöljék és mumifikálják azokat, hogy aztán jó pénzért eladják. Azok vettek ilyet, akik szerettek volna valamit kérni egy istenségtől és állatmúmiát áldoztak neki
– árulta el Szvák Enikő.
Az 1800-as évek elején kialakult Egyiptom-mánia minden utazót arra sarkallt, hogy ilyen állatmúmiákat vásároljon, hogy aztán odahaza partikon mutathassák be szerzeményüket. Egyiptomban tömegével nyitották fel a sírokat, a programok sorában még a sírboltban elköltött étkezés is szerepelt. Nem csoda, hogy sokan megbetegedtek, hiszen a bomlástermékek belélegezve kikezdik az egészséget. Ezt akkor még nem tudták, a megmagyarázhatatlan eseteket nevezték „a fáraó átkának”, arra gondolva, hogy ez isteni bosszú a sírok megbolygatása miatt.
Mióta itt dolgozom, velem is történnek megmagyarázhatatlan dolgok. Rendszeresen van például informatikai probléma a gépemmel, amire a szakembereink csak legyintenek, hogy megint a múmiák
– mondta nevetve múzeumi idegenvezetőnk. „A látogatóknak azonban nincs mitől tartaniuk, jöjjenek és ismerjék meg ezt a különleges kultúrát!”
A mumifikálás gondos szakértelmet követelt, egyfajta isteni tevékenységnek tekintették.
1. Az agyat egy hosszú fémkampó segítségével az orrlyukon keresztül eltávolították. A belső szerveket, a szív kivételével, egy testen ejtett vágáson át kivették.
2. A testet és a szerveket 40 napra nátronsóba helyezték, a zsigereket pálmaborral fertőtlenítették, majd a testüreget füstölőkkel töltötték meg, hogy gyorsítsák a kiszáradást.
3. Azért, hogy a test megtartsa formáját, mirhával és fűrészporral töltött vászonzacskókkal tömték ki, a koponyába gyantát töltöttek. Az arc nyílásait is kitöltötték, a kéz- és lábujjakra védőhüvelyt helyeztek.
4. Bedörzsölték balzsamokkal a testet, hogy elzárják a pórusokat a nedvességtől. Végül gyantás pólyákkal betekerték. Ezt a műveletet háromszor ismételték meg.