Századvég: a magyarok döntő többsége nem támogatja az olajembargót

A májusban ezer ember megkérdezésével készült felmérésben az áll, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, amelynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni. A konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió) valamint Oroszország között zajlik, amelynek ütközőzónájává vált Ukrajna - tették hozzá a Századvég által megkérdezett válaszadók.
A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett. 

Az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleménnyel Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk. 

A jelenség hátterében a Századvég szerint feltételezhetően az a körülmény áll, hogy Magyarország jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába - idézi a kutatást az MTI. 
 A magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy Magyarország fegyvereket küldjön Ukrajnába, a kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt. 

Az orosz-ukrán konfliktus "elmérgesedésével" kapcsolatban azt közölték, hogy a magyarok 28 százaléka szerint összességében a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát. A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért. Hangsúlyozták, hogy 2022 márciusában Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért. 
A magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz-ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul - tették hozzá.
Közölték azt is, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az egyik legmeghatározóbb témája az európai közbeszédnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kérdése. Az Európai Unió jelenleg a hatodik szankciós csomagját készíti elő, amely az orosz olajimportot érintené. A felmérés rávilágít, hogy a megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja. Mint írták, 24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is. 
 A magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét - áll a Századvég felmérésében.

A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította. Lettországban például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt.

A magyarok most érezhetik igazán annak előnyét, hogy a kormány mérsékelte a mindennapi kiadásaikat a rezsicsökkentés 10 évvel ezelőtti bevezetésével.

UGYANIS EURÓPA LEGTÖBB ÁLLAMÁBAN NINCSEN EHHEZ HASONLÓAN ÁTFOGÓ VÉDŐINTÉZKEDÉS, ÉS A LAKOSOK ANYAGI TERHEI RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN MEGEMELKEDTEK AZ UTÓBBI ESZTENDŐBEN AZ ELSZABADULT ENERGIAÁRAK MIATT.

Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez egészen elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett. 

LETTORSZÁGBAN PÉLDÁUL KÖZEL ÖT ÉS FÉLSZERESÉRE EMELKEDETT A HÁZTARTÁSI FÖLDGÁZ ÁRA EGY ÉV ALATT, AZ ÁRAMÉRT PEDIG MAJDNEM NÉGYSZER ANNYIT KELLETT FIZETNI IDÉN ÁPRILISBAN, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN.Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az átlagos rezsiköltségek 335 százalékkal nőttek Lettországban az ottani hivatalos adatok szerint (vagyis majdnem a négy és félszeresére nőtt a rezsi!)

FORRÁS: MEDIAWORKS HÍRCENTRUM

Két másik balti államban is jelentősen megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.

IDÉN ÁPRILISBAN A TAVALYINÁL JÓCSKÁN NAGYOBB ÖSSZEGEK SZEREPELTEK A HÓNAP VÉGÉN BEFIZETENDŐ CSEKKEKEN HOLLANDIÁBAN IS. AZ ÁRAM ÉS A FÖLDGÁZ ÁRÁNAK EMELKEDÉSÉBŐL ADÓDÓAN 86 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK A REZSIKÖLTSÉGEK A BENELUX ÁLLAMBAN.Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.

A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben; 24, 19, illetve 11 százalékkal.

Már a szomszédban is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni tankoláskor, de a nyugati és skandináv benzinárak megfizethetetlennek tűnnek - írja a Világgazdaság.

Alig néhány száz kilométert kellene megtennünk ahhoz, hogy igen megterhelővé váljon egy átlagos magyar autósnak a tankolás. Egész Európában nem találni ugyanis olcsóbb üzemanyagot a hatósági áron, 480 forinton befagyasztott magyar tarifáknál. A környező országokban jóval mélyebben kellene a zsebünkbe nyúlni a tankolásnál, de egy kora nyári, horvátországi nyaralás esetében is el kell gondolkozni azon, hogy nem érdemesebb-e még a határ innenső oldalán teletölteni a kocsit.

A SZOMSZÉDBAN UGYANIS MÁJUS 9-ÉN ÉPP 162 FORINTTAL KERÜLT TÖBBE A 95-ÖS BENZIN LITERENKÉNT, MINT ITTHON, A GÁZOLAJ PEDIG MÉG DRÁGÁBB: A HORVÁT KUTAKNÁL LITERENKÉNT 702 FORINTOT KELL KICSENGETNI A DÍZELÉRT.

FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

És ez még messze nem a legborsosabb üzemanyagár az Európai Unióban,
TAVALY OKTÓBER ÓTA AZ EGÉSZ KONTINENSEN EGYEDÜL MAGYARORSZÁGON KERÜL KEVESEBBE AZ ÜZEMANYAG A BEFAGYASZTÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN.

A magyarhoz legközelebbi áron Törökországban találni üzemanyagot, de hozzá kell tenni, hogy ott hagyományosan mindig jóval olcsóbb a benzin és a gázolaj, és fél év alatt ott is csaknem a duplájára drágultak.

A fejlettebb, magasabb átlagkeresettel rendelkező nyugati és skandináv országokban már bőven 800 forint felett van egy liter benzin ára, de a legtöbb esetben a gázolaj sincs sokkal lemaradva tőle. Ott viszont az autósok ezt könnyebben ki tudják fizetni. Egyes, gazdaságilag nem túl biztos lábakon álló államokban azonban már komoly gondot okozhat az áremelkedés. Görögország szintén sok magyarnak úti cél a nyaraláskor, de ott már végképp érdemes mérlegelni, hol tankoljunk, hiszen egy liter benzin a május 9-i átlagárak szerint 822 forintba, egy liter dízel pedig 724 forintba került. Nem csoda, hogy a görög infláció 28 éves rekordot döntött: áprilisban 10,2 százalékos volt.
Litkei Máté klímapolitikai szakértő a Híradó.hu-nak adott interjúban elárulta, milyen következményekkel járna az olajembargó tényleges bevezetése.

Európa az olaj esetében sem képes önellátó lenni, ugyanis az olaj 97 százalékát importálnia kell, ennek egynegyede Oroszországból érkezik. Tehát az, hogy átálljunk egy másik kőolajforrásra vagy alternatív energiaforrásokra, elképesztő beruházásokat igényelne és rövidtávon óriási költségekkel járna. A háztartások, az egyéni fogyasztók azonnal éreznék a drasztikus áremelkedést. Nem elképzelhetetlen például az üzemanyagok esetében a forintban értendő négy számjegyű árazás. Az embargó bevezetésével más – adriai vagy Brent típusú – olaj vételére szorulnánk, és azonnal felszökne a benzin és a gázolaj ára 700–800 forintra.

A szakértő szerint a négy számjegyű árképzés a piacokon kialakuló hiány folyománya lenne, amelyet nem tart elképzelhetetlennek, hiszen az európai olajbeszerzések egynegyede eltűnne erről a piacról, és máshonnan kellene beszerezni. A kínálat szűkülése globális áremelkedést eredményezne, ráadásul elindulna egy beszerzési verseny – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elárulta azt is, ez miért alakult ki:

Hiába van alternatív megoldás, ha teljesen eltűnik az európai piacokról az uráli típusú kőolaj, az komoly kínálati szűkösséghez vezethet. Ez komoly problémát jelenthet, éppen ezért az azonnali embargós intézkedések mindenképpen kerülendők. Ráadásul közben Oroszország elkezdett új piacokat találni. Az európai cégek által önkéntesen lemondott szállításokat kínai magáncégek kezdték el felvásárolni.

A szakértő a beszélgetés során kifejtette, milyen környezeti hatásai lehetnek annak, ha az embargó következtében leállna a kőolaj- és földgázszállítás a csővezetékeken: Az olaj esetében megnőnek a szállítási távolságok, ezzel pedig már önmagában nő a károsanyag-kibocsátás. A gáz esetében pedig azt cseppfolyósított formában kellene – például az Egyesült Államokból – szállítani, melynek – elmondása szerint – kitermelése eleve más módon zajlik: az úgynevezett rétegrepesztéses eljárás nagyobb energiabefektetést jelent, ráadásul földrengéseket is okozhat. Ezután kifejtette a szükséges eljárás részleteit, hogy a gáz szállítható legyen, majd folytatta: Ekkor kerül be a csővezetékbe a gáz, amelynek a környezeti terhelése innentől ugyanakkora, mint az egyébként eleve vezetéken érkező gáznak. Röviden:

a cseppfolyósított földgáz drágább és nagyobb környezetterheléssel is jár.

Magyarország esetében a hosszú távú gázszállítási szerződés 4,5 milliárd köbméterről szól évente, ebből azonban körülbelül 3,5 milliárd Szerbia felől, egymilliárd pedig Ausztria felől érkezik hazánkba. Ebből a szempontból tehát az ukrán háború hatásai Magyarországot kevésbé érintik. Ám ha leállnának ezek a szállítások, ellátásbiztonsági szempontból az alternatíva az LNG.

Arra a kérdésre, hogy Oroszországot vagy Európát kényszerítené hamarabb térdre az embargó, így felelt:

Az biztos, hogy az európai ellátás néhány hónapig biztosított a jelenlegi készletekből. Európában összeszorított fogakkal még kivitelezhető egy átállás, de ez gazdasági recesszióhoz vezetne, aminek beláthatatlanok lennének a társadalmi következményei. Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban három olajfinomító is a Molhoz tartozik. Kettő-négy éves átállási időről beszélnek, és egy nagyon jelentős, legalább 500 millió dolláros költségtételről. Nem véletlen, hogy Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és Horvátország szintén arra kérik a bizottságot, hogy halassza el az embargót, mert ennek technikai feltételei vannak.

Litkei Máté arról is beszélt, hogy a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátásra milyen kilátásaink vannak.