kulcsár edina
Az olajembargó körüli sietséggel az unió ugyan Oroszországnak akar ártani, de Európa ezt jobban megszenvedi – fejtette ki a hirado.hu-nak Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója. A szakértő arról is beszélt, hogy a háború okozta élelmiszer-ellátási problémák akár újabb migrációs hullámok megindulásához is vezethetnek.
Litkei Máté klímapolitikai szakértő a hirado.hu-nak adott interjúban elárulta, milyen következményekkel járna az olajembargó tényleges bevezetése.
Európa az olaj esetében sem képes önellátó lenni, ugyanis az olaj 97 százalékát importálnia kell, ennek egynegyede Oroszországból érkezik. Tehát az, hogy átálljunk egy másik kőolajforrásra vagy alternatív energiaforrásokra, elképesztő beruházásokat igényelne és rövidtávon óriási költségekkel járna. A háztartások, az egyéni fogyasztók azonnal éreznék a drasztikus áremelkedést. Nem elképzelhetetlen például az üzemanyagok esetében a forintban értendő négy számjegyű árazás. Az embargó bevezetésével más – adriai vagy Brent típusú – olaj vételére szorulnánk, és azonnal felszökne a benzin és a gázolaj ára 700–800 forintra.
A szakértő szerint a négy számjegyű árképzés a piacokon kialakuló hiány folyománya lenne, amelyet nem tart elképzelhetetlennek, hiszen az európai olajbeszerzések egynegyede eltűnne erről a piacról, és máshonnan kellene beszerezni. A kínálat szűkülése globális áremelkedést eredményezne, ráadásul elindulna egy beszerzési verseny – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva elárulta azt is, ez miért alakult ki:
Hiába van alternatív megoldás, ha teljesen eltűnik az európai piacokról az uráli típusú kőolaj, az komoly kínálati szűkösséghez vezethet. Ez komoly problémát jelenthet, éppen ezért az azonnali embargós intézkedések mindenképpen kerülendők. Ráadásul közben Oroszország elkezdett új piacokat találni. Az európai cégek által önkéntesen lemondott szállításokat kínai magáncégek kezdték el felvásárolni.
A szakértő a beszélgetés során kifejtette, milyen környezeti hatásai lehetnek annak, ha az embargó következtében leállna a kőolaj- és földgázszállítás a csővezetékeken: Az olaj esetében megnőnek a szállítási távolságok, ezzel pedig már önmagában nő a károsanyag-kibocsátás. A gáz esetében pedig azt cseppfolyósított formában kellene – például az Egyesült Államokból – szállítani, melynek – elmondása szerint – kitermelése eleve más módon zajlik: az úgynevezett rétegrepesztéses eljárás nagyobb energiabefektetést jelent, ráadásul földrengéseket is okozhat. Ezután kifejtette a szükséges eljárás részleteit, hogy a gáz szállítható legyen, majd folytatta: Ekkor kerül be a csővezetékbe a gáz, amelynek a környezeti terhelése innentől ugyanakkora, mint az egyébként eleve vezetéken érkező gáznak. Röviden: a cseppfolyósított földgáz drágább és nagyobb környezetterheléssel is jár.
Magyarország esetében a hosszú távú gázszállítási szerződés 4,5 milliárd köbméterről szól évente, ebből azonban körülbelül 3,5 milliárd Szerbia felől, egymilliárd pedig Ausztria felől érkezik hazánkba. Ebből a szempontból tehát az ukrán háború hatásai Magyarországot kevésbé érintik. Ám ha leállnának ezek a szállítások, ellátásbiztonsági szempontból az alternatíva az LNG.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországot vagy Európát kényszerítené hamarabb térdre az embargó, így felelt:
Az biztos, hogy az európai ellátás néhány hónapig biztosított a jelenlegi készletekből. Európában összeszorított fogakkal még kivitelezhető egy átállás, de ez gazdasági recesszióhoz vezetne, aminek beláthatatlanok lennének a társadalmi következményei. Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban három olajfinomító is a Molhoz tartozik. Kettő-négy éves átállási időről beszélnek, és egy nagyon jelentős, legalább 500 millió dolláros költségtételről. Nem véletlen, hogy Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és Horvátország szintén arra kérik a bizottságot, hogy halassza el az embargót, mert ennek technikai feltételei vannak.
Litkei Máté arról is beszélt, hogy a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátásra milyen kilátásaink vannak.
A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatjátok el.
A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította. Lettországban például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt.
A magyarok most érezhetik igazán annak előnyét, hogy a kormány mérsékelte a mindennapi kiadásaikat a rezsicsökkentés 10 évvel ezelőtti bevezetésével.
UGYANIS EURÓPA LEGTÖBB ÁLLAMÁBAN NINCSEN EHHEZ HASONLÓAN ÁTFOGÓ VÉDŐINTÉZKEDÉS, ÉS A LAKOSOK ANYAGI TERHEI RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN MEGEMELKEDTEK AZ UTÓBBI ESZTENDŐBEN AZ ELSZABADULT ENERGIAÁRAK MIATT.
Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez egészen elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett.
LETTORSZÁGBAN PÉLDÁUL KÖZEL ÖT ÉS FÉLSZERESÉRE EMELKEDETT A HÁZTARTÁSI FÖLDGÁZ ÁRA EGY ÉV ALATT, AZ ÁRAMÉRT PEDIG MAJDNEM NÉGYSZER ANNYIT KELLETT FIZETNI IDÉN ÁPRILISBAN, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN.Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az átlagos rezsiköltségek 335 százalékkal nőttek Lettországban az ottani hivatalos adatok szerint (vagyis majdnem a négy és félszeresére nőtt a rezsi!)
FORRÁS: MEDIAWORKS HÍRCENTRUM
Két másik balti államban is jelentősen megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.
IDÉN ÁPRILISBAN A TAVALYINÁL JÓCSKÁN NAGYOBB ÖSSZEGEK SZEREPELTEK A HÓNAP VÉGÉN BEFIZETENDŐ CSEKKEKEN HOLLANDIÁBAN IS. AZ ÁRAM ÉS A FÖLDGÁZ ÁRÁNAK EMELKEDÉSÉBŐL ADÓDÓAN 86 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK A REZSIKÖLTSÉGEK A BENELUX ÁLLAMBAN.Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.
A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben; 24, 19, illetve 11 százalékkal.
Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért.
Megosztás FacebookonKüldés MessengerenTovábbi lehetőségek
DÖBBENETES FELVÉTELEN A HÍRES AKNAVETŐ, A TULIPÁN SZÉTROBBANÁSA - VIDEÓ
Hazánkon kívül az összes EU-s tagállamban emelkedtek a rezsiköltségek az árpilisig eltelt esztendőben, sok helyen a rendkívüli drágulás elsősorban a kőolaj és a földgáz áremelkedésének köszönhető. Ezek a nyersanyagok már tavaly év végén jócskán többe kerültek, mint az azt megelőző időszakban, s az ukrajnai konfliktus körüli bizonytalanság – mint például az orosz energiahordozók lehetséges embargója – tovább drágították a földgázt és a kőolajat.A MAGYARORSZÁGON TÍZ ÉVE BEVEZETETT REZSICSÖKKENTÉSHEZ HASONLÓ ÁTFOGÓ SEGÍTSÉGRE AZONBAN A TÖBBI UNIÓS TAGÁLLAMBAN NEM SZÁMÍTHATNAK A HÁZTARTÁSOK, ÍGY EURÓPA-SZERTE AKÁR A KORÁBBI ÁR TÖBBSZÖRÖSÉT IS FIZETHETIK A GÁZFŰTÉSÉRT VAGY AZ ÁRAMÉRT, DE SOK HELYEN JELENTŐSEN EMELKEDETT A FŰTŐOLAJ ÁRA IS.
Az EU 26 tagállamában átlagosan 35,2 százalékkal, vagyis több mint harmadával nőttek a rezsiköltségek, s Lettországban például 335 százalékos volt az emelkedés mértéke. A szociális és jóléti intézkedésekre hagyományosan sok figyelmet összpontosító Franciaországban idén átlagosan 14 százalékkal kerül majd többe a háztartások rezsije az előrejelzések szerint, de több nyugat-európai államban is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az embereknek, amikor a hónap végén befizetik a számláikat.
Írországban 45, Luxemburgban 41, Belgiumban pedig közel 26 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Hollandiában még ennél is magasabb – 86 százalékos – volt a drágulás mértéke. A korábbinál jóval több teher hárul több balti állam háztartásaira is. Észtországban idén áprilisban átlagosan közel 60 százalékkal emésztett fel több költséget egyhavi rezsi, mint egy évvel korábban. Litvániában ez a szám 37,9 százalék, Lettországban pedig egészen extrém módon – 335 százalékkal – nőttek a rezsiterhek.
A régiónkból Csehországot, a mediterrán térségből pedig Olaszországot érdemes kiemelni: utóbbi helyen 28, míg a V4-es államban 18 százalékkal drágultak a rezsiköltségek. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában szintén jelentősen, 65 százalékkal emelkedett a lakosoknak ez a kiadása.
Érdemes külön-külön is szemügyre venni a rezsit alkotó tételek drágulását, amelyek jelentős társadalmi csoportoknak okozhatnak súlyos anyagi többletterheket. Ilyen a lakbér emelkedése, amely az említett balti államok közül Lettországban 32, Észtországban pedig 34,4 százalékos volt. Számottevően kell többet fizetni a lakásbérlésért Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban is, ahol 24, 19, illetve 11 százalékos volt a drágulás volumene.
ELKÉPESZTŐ ADATOKAT KAPUNK AKKOR IS, HA A HÁZTARTÁSI FÖLDGÁZ ÁRÁNAK EMELKEDÉSÉT NÉZZÜK A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBAN.
Ebben a kategóriában a lettek terhei nőttek a leginkább, mivel ott közel öt és félszer kerül többe a háztartási földgáz, mint egy évvel korábban. Horvátországban áprilisig 270 százalékkal nőtt ez a tétel, de több másik államban is meghaladja a drágulás mértéke a triplázódást. Belgiumban és Észtországban 230, illetve 237 százalékkal lett magasabb a földgáz ára, de például Görögországban is már több mint duplájába kerül, mint egy évvel korábban. Romániában egyes szolgáltatóknál a négyszeresére emelkedett a gáz ára.
FORRÁS: MEDIAWORKS HÍRCENTRUM
Az áram drágulása is szembeötlő a tagállamok jelentős részében. Litvániában három és félszeresére, Lettországban pedig közel négyszeresére nőtt a háztartások elektromossággal történő ellátásának költsége, az észt lakossági fogyasztókat pedig 119 százalékos drágulás sújtja. Belgiumban és Spanyolországban átlagosan duplájára nőtt az áramszámla, Olaszországban pedig ennél többel, 131 százalékkal. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, 32,4 százalékos volt a drágulás ezen a téren.
Több tagállam polgárainak a tavalyinál jóval borsosabb árat kell fizetniük a fűtőolajért is. Ez Ausztriában 118,5 százalékkal kerül most többe, de a német, a finn, a görög, az ír, valamint a luxemburgi lakosok pénztárcáját is jelentősen megterheli a drágulás, amelynek mértéke 65 és 90 százalék közötti volt ezekben az országokban.