A háborús veszélyhelyzet kihirdetése nélkülözhetetlen lépés a sikeres válságkezeléshez

A Századvég Alapítvány jogi szakértője, ifj. Lomnici Zoltán szerint a háborús veszélyhelyzet kihirdetése nélkülözhetetlen a háborús válsággal szembeni eredményes és hatékony védekezéshez. Az alkotmányjogász az Origónak adott interjút.

Miért hirdetett a kormány háborús veszélyhelyzetet?

Ifj. Lomnici Zoltán: Magyarország közvetlen szomszédságában elhúzódó háború zajlik. A felek közötti tűzszünet és a majdani béke lehetősége mértékadó szakértők szerint távolinak tűnik, hiszen továbbra is heves összecsapások folynak, a delegációk pedig hosszú idő óta nem ültek egymással tárgyalóasztalhoz.

A háború húsbavágó következményei hatalmas kihívások elé állítják az országokat, melyek – ha nem kezelik őket megfelelően - drasztikus kihatással járhatnak a gazdaságra és a mindennapokra.

Egy ilyen háborús időszakban cselekvőképes kormányra van szükség, amely képes a gyors és hatékony döntések meghozatalára a magyar emberek védelme érdekében. Ezt a cél szolgálja a veszélyhelyzet jogintézményének a háborús helyzettel kapcsolatos kiegészítése.

Mi a kormányzat döntésének a lényege és ez az emberekre nézve mivel jár?

Ifj. Lomnici Zoltán: A veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa, melyet a kormányzat hirdethet ki az Alaptörvényben meghatározottak szerint. Míg korábban a veszélyhelyzetet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében lehetett bevezetni, addig a jövőben erre a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetében is lehetőség lesz.

Veszélyhelyzet során a kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be: rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Az így megalkotott rendeletek kiindulópontként tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján – meghosszabbítja hatályukat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kormánynak a veszélyhelyzettel összefüggésben meghozott minden rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – az Alaptörvényben meghatározott kivételekkel, mint többek között az emberi méltóság és az élethez való jog - felfüggeszthető vagy a szükségesség-arányosság szerinti mértéken túl korlátozható.

A háborús veszélyhelyzetet érintő módosításokat a mai nap folyamán aláírta a köztársasági elnök, így azok a Magyar Közlönyben történő kihirdetésüket követő napon hatályba lépnek.

Hogy látja, szükségszerű volt-e a lépés? 

Ifj. Lomnici Zoltán: A keleti szomszédságunkban zajló fegyveres konfliktus és azok hatásai Magyarországra is érdemi hatást gyakorolnak. Ráadásul ezen krízis tekintetében ismét egy átgondolatlan brüsszeli válságkezelésnek lehetünk tanúi, amely nemcsak, hogy nem foglalkozik a kisebb, földrajzi és fizikai adottságaiknál fogva, önhibájukon kívül szorult helyzetbe került nemzetállamok érdekeivel, hanem egyenesen tönkre tenné az egész európai gazdaságot és ipart is.

Ebben a helyzetben egy kormánynak joga és kötelessége mindenek fölé helyezni a nemzeti érdeket és megteremteni a normatív feltételeit annak, hogy megvédhesse a magyar államot és polgárait.

Mindezt jól szemlélteti az is, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében (például Ausztriában, Finnországban, Észtországban stb.) a háborús helyzet - a magyar szabályozáshoz hasonlóan - a különleges jogrend és a veszélyhelyzet kihirdetésének jogalapja lehet, amely során az alapjogok korlátozhatók, az államvezetés pedig ideiglenes többletjogosítványokkal rendelkezhet.

A mostani hazai módosítások kizárólag a fent megfogalmazott célokat szolgálják, ebből kifolyólag nélkülözhetetlenek a háborús válsággal szembeni eredményes és hatékony védekezés érdekében.