Újravívták a tavaszi hadjáratot – élő történelemórát tartottak a hagyományőrzők

Csattogtak a kardok, vágtattak a lovas katonák, ágyú dördült, de szerencsére mindez csak játék volt. Pontosabban egy hagyományőrző emlékezés a magyar katonák bátorságára és hősiességére. 
Április 4-én az I. hadtest elérte Tápióbicskét. Klapka György hadtestparancsnok azt hitte, a faluban csak az ellenség poggyásza van, ezért a nagy zsákmány reményében úgy döntött, rajtaüt az ellenséges csapatokon. A faluban azonban Jellasics vezetésével az egész Rastics-dandár tartózkodott, mely ellentámadásával kavarodást és nagy veszteséget okozott Klapka csapatainak, a katonák fejvesztve menekültek a Tápió hídjához. A csata menetét Damjanich János III. hadtestének megérkezése fordította meg. A Leiningen-dandár a 3. és 9. (vörössipkások) honvéd­zászlóalja Földváry Károly vezetésével hősies küzdelemben elűzte az ellenséget, és megtisztította a falut. A tavaszi hadjáratnak ez még csak a kezdete volt.

Hogy zajlott a Tavaszi hadjárat? A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849. április 2-ától május 21-éig tartott, melynek során a magyar honvédsereg óriási, ám nem teljes katonai sikert ért el. A terv a császári csapatok bekerítése és Komárom felmentése volt, a mellékhadszíntereken pedig Erdély felszabadítása és a Délvidék elfoglalása. A dicsőséges tavaszi hadjárat csúcspontja volt Buda visszafoglalása a császáriaktól. 1849. május 21-én foglalta vissza a magyar honvédsereg a kulcsfontosságú Buda várát. Ezt a napot méltán tartják a dicsőséges tavaszi hadjárat ékkövének, azonban e napon a szabadságharc végső sorsa is megpecsételődött: ugyanekkor állapodott meg Ferenc József császár I. Miklós orosz cárral utóbbi magyarországi beavatkozásáról.

Itt már jelentős küzdelem bontakozott ki a császári csapatok és a magyar katonák között: a csata egyik leglátványosabb jelenete.

Rendkívül látványos volt a lovas huszárok megjelenése, a korabeli ruhák is átélhetővé tették a történelmet.

Még Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka is megtisztelte jelenlétével a hagyományőrző emlékezést.

Hiába fogják támadóan fegyvereiket a császári csapatok katonái, Tápióbicskénél most sem győzhettek.

Sötétben rendkívül látványos volt az ágyú elsütése, nagyon sokan ámulattal nézték az eseményeket.

A Tápió fölötti fahídon zajló csata olyan nagy sikert aratott, hogy többször is meg kellett ismételniük a résztvevőknek. Egyébként a fahíd pontos mása a 173 évvel ezelőttinek.

A honvédzászlóalj katonái egyszerre sütötték el fegyvereiket.

Az ágyúban természetesen vaktöltény volt, de amint látszik a fülét befogó katonán, így is nagyot szólt.

Hungarikummá vált a rendezvénysorozat

A Tavaszi Emlékhadjárat Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata, mely alkalmas a helyi értékek képviseletére is. Nagy előnye, hogy sok ember ismerheti meg ilyen módon történelmünknek egy jelentős szeletét. A Tavaszi Emlékhadjárat, amely számos anyaországi településsel és a felvidéki szakasszal bővült, mára nemzeti intézménnyé vált és bebizonyította, hogy a magyar történelem ma is élő hatóerő. 

A huszárokhoz később további csapatok, gyalogosok, tüzérek, diákok, zenészek, néptáncosok, művelődési intézmények, önkormányzatok és politikusok csatlakoztak. Mára a Tavaszi Emlékhadjárat a régiónak két országra terjedő kiemelt kulturális eseménye, mely több százezer embert érint.

A Tavaszi emlékhadjárat főbb programjai

Európa térben és időben legkiterjedtebb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata a Tavaszi Emlékhadjárat. A 2022. március 27. és május 29. között zajló program néhány érdekesebb, főbb helyszínei és időpontjai:
Április 29.–május 1.: 22. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat huszárokkal, lovasokkal.
Május 1-jén csatajelenet Komáromban az Öregvár udvarán 15 órától.
Helyszínek: Nagysalló, Kőhídgyarmat, Muzsla, Köbölkút, Pat, Komárom/Komárno.
Május 21.: Budavár 9 óra 45-től gyalogsági felvonulás a Kapisztrán tértől a Dísz térig, majd koszorúzási ünnepség az 1849-es emlékműnél, illetve Görgey Artúr lovas szobránál.
Május 28–29.: III. Pomázi Huszár és Katonai Hagyományőrző Ünnep.