Szívszorító részletek derültek ki a hős magyar búvár haláláról

Kedd éjszaka bebizonyosodott a legrosszabb, amire a legtapasztaltabb barlangi mentőbúvárok sem tudnak felkészülni. Miután kiderült, hogy a Jósvafőnél elhelyezkedő Kossuth-barlangban kutatómunkát végző Mede Márton egy víz alatti szakaszban nem tért vissza a biztosítását végző társához, azonnal elkezdték keresni. Rövid időn belül mintegy 50 búvár jelent meg a bejáratnál, hogy kellő konzultációt követően, váltásban a mélybe merészkedjenek. A barlangban víz alatti és légteres szakaszok váltják egymást, Mede társai pedig abban reménykedtek, hogy az eltűnt bajtársuknak sikerült egy légrésbe érnie. Tudták, hogy minden perc számít, hiszen a légzőpalack csak korlátozott időre biztosítja az oxigént. Hogy mennyire, az többek között a vízmélységen múlik, hiszen 10 méteren már például normál állapotban is dupla annyi levegőre van szükség, mint szárazföldön. A szükségletet ezenkívül jócskán megnöveli, ha a búvár komoly fizikai munkát végez, vagy pánikba esik, és ezáltal felgyorsul a légzése. A Márton keresésében részt vevők mindezek ismeretében vállalták a feladatot, a reflektorok mellett is igen rossz látási viszonyok között kellett dolgozniuk.

Marci holttestét végül egy barátja találta meg. Nem csak kitapogatta vagy műszerek segítségével akadt rá, látta is őt. Most érthetően nagyon rossz lelkiállapotban van. A balesetet a födémrész beomlása okozta, a társuk nem tudott kijönni. A Bors megtudta: a keresés alatt a közelben tartózkodott Kata, Marci felesége is. 

Nagy Gábor barlangi oktató Márton keresésében nem vett részt, de jól ismeri a Kossuth-barlangot. A Bors érdeklődésére elmondta: az adott terület az egyik legveszélyesebb Magyarországon, de Mede Márton az egyik legnagyobb tapasztalattal bíró búvárként pontosan tudta, hogy milyen helyzetben hogyan kell eljárnia. Már bebizonyosodott, hogy a tragédiát agyagomlás okozta, amit akár a búvár által kilégzett levegő által vert buborékok is okozhattak.

"A szóban forgó területen igen szűkek a járatok, egy 90 kilónál testesebb búvárnak nem is ajánlott lemennie, mert könnyen beszorulhat. Az úszás mellett kizárólag kúszva és mászva lehet ott közlekedni a víz alatt" – mondta a szakember, és kifejtette: az érintett szakaszt csakis a legprofibbak látogathatják és kutathatják.

Ehhez a hivatáshoz kétségkívül szükség van némi megszállottságra. Ez Mártonban megvolt. Feltehetik a kérdést, hogy vajon mi értelme van újabb és újabb földalatti járatokat felfedezni és feltárni, de erre hasonló a válaszunk, mint amit a hegymászók szoktak felelni, ha valaki azt firtatja, hogy miért óhajtják meghódítani a hegycsúcsot. Mert ott van, illetve jó érzés kideríteni, hogy ott van

 – magyarázta Nagy.

Nem ez az első halálos baleset a Kossuth-barlangban. Mintegy két évtizeddel ezelőtt egy férfi engedély nélkül ment le a föld alatti üregbe, mert azt gondolta, az amatőr ismeretei elegendők az általa tervezett túra biztonságos teljesítéséhez. Tévedett, a barlangi mentők csak a holttestét tudták a felszínre hozni.

A Márton keresésében részt vevő búvárok videófelvételei kiértékelését követően a mentésbe bekapcsolódott Terrorelhárítási Központ és búvármentők döntik majd el, hogy felhozzák-e Márton testét a mélyből. Mindenképpen szeretnék megadni a családnak a lehetőséget szerettük illő eltemetésére, de mérlegelniük kell a kockázatokat.

Húsz évvel ezelőtt sikerült

2002-ben is egy ország szurkolt egy bajba jutott búvárért, akkor a 26 éves Szilágyi Zsolt rekedt a bódvarákói Rákóczi-barlang egyik üregében. Mintegy száz ember fáradozott azon, hogy a fiatal férfit kimentsék, aki 118 órát töltött a mélyben. Négynapnyi sziklafúrás után találták meg a pontos tartózkodási helyét, azonban az egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy a víz alatt tegye meg a visszafelé vezető utat, ezért folytatták a kőzet fúrását, illetve robbantását. Határtalan összefogással sikerült Zsoltot felhozni, a mentésben a magyarországi szakemberek mellett rozsnyói, tornai, kassai, eperjesi és liptószentmiklósi barlangászok is segítettek.

Kísért a múlt

Sajnos Mede Márton tragédiája nem az első szomorú eset a magyarországi barlangi búvárkodás világában. 1979. július 14-én vesztette életét Fodor Géza, akit Mártonhoz hasonlóan kutatás közben ért baleset, amikor a Szalajka-forrás víz alatti barlangjának feltárásában vett részt. Akárcsak Márton, Géza is tapasztalt, nagy tudású búvár volt. 1976 nyarán és 1976 telén biztosítóbúvárként vállalt szerepet az alsó-hegyi Frank-barlang kutatásában. A víz alatti barlangkutatás terén jelentős volt a miskolctapolcai barlangfürdő 20 méteres vízmélység alatti járatainak feltárása, melyet sokáig csak ő egyedül ismert, valamint több bükk-vidéki karsztforrás kutatása.