„Egy percig sem lehettünk teljes család” – két nappal ikrei születése után elhunyt Kitti

Tíz évig harcolt azért, hogy szülő lehessen egy jászsági nő. Kittit egy ikerpárral áldotta meg a sors, de végül nem láthatta és nem vehette a kezébe gyermekeit. A fiatal nő április 16-án, pár nappal azután, hogy életet adott a gyermekeinek, elhunyt egy vidéki kórházban - számolt be a szívszaggató tragédiáról a Blikk.

Az ikrek, Johanna és Barnabás jó egészségnek örvendenek, már haza is mehettek édesapjukkal jászszentandrási otthonukba. Kitti tökéletes édesanyja szeretett volna lenni rég áhított gyermekeinek. Alaposan felkészült az anyaságra, még a legmegfelelőbb cumik kiválasztására is órákat szánt.

„Tíz évig harcoltunk azért, hogy szülők lehessünk. Végül az ötödik lombik lett sikeres, rögtön két babával is megajándékozott minket az élet. A várandósság alatt Kitti jól tűrte a terhesség nehézségeit, az eredményei jók voltak, egészen március második feléig. Addig minden tökéletese zajlott, az első rúgásoktól kezdve az esti meséléseken át, még a hatalmas pocak sem viselte meg őt látszólag. Imádtuk a zenét, ezért sokat énekeltünk a piciknek. Bensőséges kapcsolatunk volt, ami csak erősödött a várandósság alatt” – árulta el a Blikknek a gyászoló édesapa. 

A 32. héten azonban minden megváltozott, Kitti nem érezte jól magát és kórházba került. Az ikerterhesség miatt veszélyeztetett terhes lett. Ám arra legrosszabb rémálmukban sem gondoltak még ekkor, aminek később az elszenvedői lettek. Történetesen, hogy a szülés után másnap Kitti bekerül az intenzív osztályra, ahol két nappal később meghalt. 

„Élet-halál között lebegett két napig. Minden egyes nap bent voltam nála. Potyogtak a könnyeim, de bíztam a felépülésében. Szép lassan elkezdett inni fecskendőből, evett, felült és felállították. Úgy tűnt, valóban javulni kezdett az állapota. A halála előtti napon elköszöntem tőle, majd másnap felhívtak, hogy hiába küzdöttek az életéért. (…) Elszomorít, hogy egy percig sem lehettünk teljes család, együtt, kezünkben az újszülöttekkel, akik tíz év után szálltak le hozzánk” – emlékezett vissza elcsukló hangon a tragikus pillanatokra.