Fordított Madonna és Pöttyös Jóska – milliókat érnek a magyar tévnyomatok

51 év után végre ismét Budapesten rendezték a bélyeg-világkiállítást, ahol a Ripost7 is ritkaságokra vadászott – persze csak képekre és történetekre.

200 milliót fizettek a félrenyomott magyar bélyegért

Magyarország 1867-ben kezdett saját bélyegeket kiadni. Egy nyomatra az 5 krajcár helyett 3-ast nyomtak, ebből összesen hat példány ismeretes, ebből kettőt Kőbányán feladott levélre ragasztottak. A levelekért hatalmas harc folyt a gyűjtők körében. Egy zürichi árverésen az egyik 500 ezer svájci frankért, több mint 200 millió forintért kelt el. A másikat 42 millió forintért sikerült Magyarországon tartani.

A tévnyomatok legismertebbike a fordított Madonna 1923-ból. Itt a bélyeg középső részére kerülő Szűzanya-ábrázolás nyomódúcát véletlenül a szöveges részhez képest fordítva használták, így állt fejre Mária. Mire az ellenőrök kiszúrták a hibát, 80 darabot már eladtak belőle, ebből vagy 20 ismert. 

A budapesti világkiállítás árverésén egy ilyen bélyeg 4,5 millió forintért kelt el.

Eredetileg a Bálna adott volna otthont a kiállításnak, végül a Groupamába került. Addigra viszont már elkészült a Mabéosz téves nyomata is.

Az Államnyomda elindulása után réznyomó gépeket rendelt a bélyegkészítéshez, de mivel azok nem érkeztek meg időben, kőnyomatos technikával kezdték a gyártást. Így az uralkodó Ferenc József portréja foltos lett. Ezek a bélyegek
a Pöttyös Jóska nevet kapták, ma 1,8 millió forint az értékük.

140 éve Bécsben volt az első – Az első komoly bélyegkiállítást négy évtizeddel az első bélyeg megjelenése után, 1881-ben rendezték Bécsben. Egyetlen ember találta ki és szervezte meg, Sigmund Friedl, aki 13 évesen kezdte gyűjteni a bélyegeket, és 15 évesen már kereskedett velük. 21 évesen megvette Bécs egyik legnagyobb bélyegüzletét, és attól kezdve a filatéliából élt – idézte fel a bélyegkiállítások múltját Homonnay Géza, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének vezetője, aki kulcsszerepet vállalt abban, hogy az idén 100 éves szövetség rendezhesse az idei világkiállítást.

A Mabéosz emlékív szettet adott ki az esemény alkalmából, amihez a kiállítás mind a négy napján más és más színben juthattak hozzá a látogatók. Az ötödik emlékív már most ritkaság, mivel nem vásárolható meg, mindössze 100 példány készült belőle ajándékként.

A legtöbbször utánküldött levelet 1914-ben adták fel Erdélyből Indianapolisba. Mivel a címzett közben elköltözött, így a boríték több amerikai államot megjárt, majd fél év múlva visszaérkezett a feladóhoz.

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság esélyese volt a magyar Aranycsapat. A várt győzelmet emlékbélyeggel akarta köszönteni a Magyar Posta. A gyártás már folyamatban volt, amikor jött a lesújtó hír a hazai válogatott vereségéről. A nyomásban éppen a piros szín következett volna, mikor leállították a munkát és a félkész bélyegeket megsemmisítették. 
A próbanyomatokat most először láthatta a nemzetközi közönség.

Trianon igazságtalanságára merész repülőrekorddal hívta fel a figyelmet két magyar pilóta. 1931-ben Endres György és Magyar Sándor 25 óra alatt repült át Amerikából Magyarországra leszállás nélkül. A világraszóló óceánrepülésről ritka légipostai emlékek maradtak fenn.