5 érv az élelmiszerláncok hazai átalakítása mellett

Fontos kérdés merült fel a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón: a következő kormányzati ciklusban a kiskereskedelmi láncok területén 50 százalék fölé emelkedhetne a nemzeti tulajdon?

„Nem lehetetlen” – közölte Orbán Viktor.

A Ripost összegyűjtött 5 érvet, mely az élelmiszerláncok hazai átalakítása mellett szól:

1. kedvező ár,

2. a nemzeti élelmiszeripar megteremtése,

3. az importfüggőség megszüntetése,

4. még több magyar tulajdon az élelmiszer-kereskedelemben,

5. még több magyar áru a polcokon.

A magyarok árérzékenyek és fontosnak tartják a minőséget – derül ki a Médiaunió Alapítvány megbízásából készült 2018-as Ipsos felmérésből. Az ár a válaszadók 72 százalékánál döntő tényező, míg a minőség a második legfontosabb szempont – vallja a 30 és 49 év közöttiek 57 százaléka. Mindezek tükrében különösen beszédes, hogy a résztvevők 95 százaléka (!) azt mondta: szívesen vesz magyar terméket! Ugyanakkor a nemzetközi üzletláncok polcain szép számmal találunk külföldi árut, mintha a külföldi hálózatok magukkal hoznák az importfüggőséget.

Jelenleg hat külföldi multi kínál élelmiszert Magyarországon: a hollandiai székhelyű Spar, a német Lidl, az angliai székhelyű Tesco, a francia Auchan, a szintén német Aldi és a németországi REWE-csoporthoz tartozó Penny.

Lázár János: importellenes vagyok

Itt a föld és a víz a kezünkben, itt van a szaktudás és a hagyomány, mi mégis élelmiszert importálunk. Emberi ésszel föl nem fogható, hogy mi a jó nekünk a mai importfüggésben
– mondta Lázár János a múlt év végén a Portfóliónak adott interjújában.

„Én importellenes vagyok. Amellett érvelek, hogy, akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam – akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva – tegyen egy egységes lánc létrejöttéért” – fogalmazott a politikus.

Brutális bevételeket könyvelnek el a külföldi multik Magyarországon – A Trade Magazin adatai szerint a 2020-as árbevételi lista alapján az első helyen a német Lidl áll 824 milliárd forintos árbevétellel, melyet a holland Spar követ 739 milliárddal, a dobogó harmadik fokán pedig a brit Tesco áll – 737 milliárddal.

A külföldinél jobbak hazai élelmiszerláncok?

Lázár János hangsúlyozta: fontos, hogy az emberek megértsék, a patrióta élelmiszeripari fordulat nem azt eredményezi majd, hogy eltűnik a választék és drágább lesz az élelmiszer.

A magyar diszkontláncoknak ugyanolyan jónak, sőt jobbnak kell lenniük, mint az említett multiknak, mert a magyar fogyasztók érdeke az első. Erről többet kell beszélnünk a jövőben

– vélekedett Lázár János. Úgy tudni, hogy a jelenlegi 40 százalék helyett legalább 50 százalékban magyar tulajdonú üzletláncok elérése a cél a hazai piacon.

A TOP6-ból három magyar – A Magyarországon működő élelmiszeripari-kereskedelmi láncok 2020-as forgalmát tekintve a TOP6-ban három magyar lánc is megtalálható. A CBA, a COOP és a Reál. E három magyar élelmiszerlánchoz összesen közel tízezer üzlet tartozik, boltjaik számát tekintve pedig a magyar élelmiszer-kereskedelem több mint felét ők adják. Ameddig az európai országokban vagy csak multik vannak, vagy olyan cégek, amelyek úgy kezdték a működésüket, mint a Reál vagy a Coop, de multikká váltak, addig Magyarországon valóban magyar tulajdonban vannak ezek a boltok. Polcaikon pedig a termékkínálat nagy részét magyar áruk teszik ki. Jelenleg az élelmiszereket kínáló üzletek polcain nagyjából 70 százalékos a magyar élelmiszer jelenléte, míg állítólag a kormány célja, hogy ez elérje a 80 százalékot, legalábbis Lázár János korábban erről beszélt.

Hogy lesz kedvező áron széles választék magyar árukból?

„A következő évek egyik legnagyobb kérdése a nemzeti élelmiszeripar megteremtése” – idézte a Világgazdaság Orbán Viktor a MAGOSZ és a NAK Gazdakongresszusán elhangzott szavait. Ahhoz, hogy a magyar gazdálkodók technológiai fejlettségét növeljük, tőkeerőssé kell tenni őket, amihez az kell, hogy ezek képesek legyenek csatlakozni a feldolgozó kapacitásokhoz, termékeiket jó áron értékesítve számukra. Ahhoz viszont, hogy ez bekövetkezzen, meg kell növelni a magyar tulajdonú vállalkozások súlyát a feldolgozóiparban, mégpedig legalább 80 százalékra, illetve gátat kell szabni a nagyvállalkozások – amelyek kezében nagy élelmiszeripari kapacitások is vannak – földszerzési igényeinek.
A következő évek agrárpolitikájának a feladata, hogy ezt megszervezzék, megerősítsék a hazai tulajdonú élelmiszeripari vállalkozásokat,
és akkor elérhető lesz, hogy az élelmiszerfogyasztásban is elérjük, hogy 80 százalék legyen a hazai termékek aránya – jelentette ki a miniszterelnök. Ehhez persze pénz kell, ami pedig – köszönhetően annak, hogy a kormány a korábbi 17,5-ről 80 százalékra emelte az uniós források nemzeti kiegészítését – rendelkezésre áll. A korábbi háromszorosát, 9 ezer milliárd forintot lehet a magyar élelmiszergazdaságra költeni – idézi Orbán Viktort a Világgazdaság. 

Mindez hozzájárulhat a magyar termékek széles választékához és kedvező árához. Jelenleg a boltok polcain a magyar áruk aránya 70 százalék körüli, míg a cél legalább 80 százalék!

Így indulhatnak egyenlő esélyekkel a magyarok a szakemberek szerint 

A Ripost-nak név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint azt kell elérni, hogy a magyarok egyenlő esélyekkel indulhassanak, így vagy kedvezményben kell őket részesíteni, vagy az élelmiszermultik terheit növelni. Arról állítólag nincs szó, hogy ezeket a külföldi láncokat kitegyék az országból, hiszen erre uniós országként nincs is lehetőség.

Tényleg keressük és vesszük a hazait?

Az Ipsos felmérése szerint a vásárlók döntő többsége (86%) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, és hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76%), illetve tejterméket és tojást (73%). A vásárlók 40 százaléka magyar lisztet, cukrot és tésztát tesz a kosarába, minden harmadik vevő pedig magyar üdítőt, ásványvizet, fűszert, margarint, olajat, zsírt, lekvárt és mézet pakol az éléskamrájába.