Magyar diszkontok veszik át a külföldi élelmiszermultik helyét?

A cél, hogy a választék ne csökkenjen és a magyar emberek olcsóbban jussanak hozzá az élelmiszerekhez.  Az elképzelések szerint a szektor legalább 50 százaléka magyar tulajdonban lenne. Ma az arány 40 százalék alatt van.
Lázár János már évekkel ezelőtt fölvetette: a kiskereskedelmet újra kell szabályozni, meg kell szüntetni az importfüggőséget. 

„Én importellenes vagyok. Amellett érvelek, hogy akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam – akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva – tegyen egy egységes lánc létrejöttéért" – jelentette ki egy interjúban. 

Persze azt a most felálló új Orbán-kormány is tudja, hogy mindez nem lesz egyszerű.
Lázár János korábban így vélekedett: „Ezzel a patrióta politikával szemben persze könnyű populista szólamokat hangoztatni, népszerűsködni, hiszen az emberek többsége kedveli ezeket a külföldi láncokat, mert úgy érzik, nagy választékot és kedvező árakat kapnak tőlük. Itt tehát van dolgunk: fontos, hogy az emberek megértsék, a patrióta élelmiszeripari fordulat nem azt eredményezi majd, hogy eltűnik a választék és drágább lesz az élelmiszer. Sőt!” - nyilatkozta Lázár a Portfoliónak.
A Ripost7-nek nyilatkozó gazdasági szakemberek szerint az ötlet jó, hiszen a rendszerváltás után hazánkban nem volt még elég tőke ahhoz, hogy magyar élelmiszeripari-kereskedelmi láncok alakuljanak.

A név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint azt kell elérni, hogy a magyarok egyenlő esélyekkel indulhassanak, így vagy kedvezményben kell őket részesíteni, vagy a multik terheit növelni. Arról állítólag nincs szó, hogy ezeket a külföldi láncokat kitegyék az országból, hiszen erre uniós országként nincs is lehetőség.

Jelenleg hat külföldi multi kínál élelmiszert, a hollandiai székhelyű Spar, a német Lidl, az angliai székhelyű Tesco, a francia Auchan, a szintén német Aldi és a németországi REWE-csoporthoz tartozó Penny. 

A TOP6-ból három magyar

A Magyarországon működő élelmiszeripari-kereskedelmi láncok 2020-as forgalmát tekintve a TOP6-ban három magyar lánc is megtalálható. A CBA, a COOP és a Reál. E három magyar élelmiszerlánchoz összesen közel tízezer üzlet tartozik, boltjaik számát tekintve pedig a magyar élelmiszer-kereskedelem több mint felét ők adják. Ameddig az európai országokban vagy csak multik vannak, vagy olyan cégek, amelyek úgy kezdték a működésüket, mint a Reál vagy a Coop, de multikká váltak, addig Magyarországon valóban magyar tulajdonban vannak ezek a boltok. Polcaikon pedig a termékkínálat nagy részét magyar áruk teszik ki.
Jelenleg az élelmiszereket kínáló üzletek polcain nagyjából 70 százalékos a magyar élelmiszer jelenléte, míg állítólag a kormány célja, hogy ez elérje a 80 százalékot, legalábbis Lázár János korábban erről beszélt.

2020-as árbevétel (milliárd FT)
1. Lidl 824
2. Spar 739
3. Tesco 737
4. COOP 654
5. CBA 542
6. Real 428
(Forrás: Trade Magazin)

A COOP a legnagyobb magyar élelmiszerlánc

A COOP a legnagyobb magyar élelmiszerlánc. Piaci részesedése körülbelül akkora, mint a két másik magyar élelmiszerláncnak, a Reálnak és a CBA-nak együttvéve. A COOP-üzlethálózat a régi szövetkezeti kereskedelem (ÁFÉSZ) bázisán jött létre, amelyik eleinte a kisebb településeken, vidéken látta el a lakosságot, majd a hetvenes évektől már a városokban is megvetette a lábát. A COOP jelenléte mindmáig inkább a kisebb, közepes településeken erős, a fővárosban viszont kicsit háttérbe szorul. A legtöbb üzletük Északkelet- Magyarországon van, ezen a részen van olyan település, ahol egy helyen több COOP üzlet is van. A COOP túlnyomórészt hazai beszállítóktól szerzi be termékkínálatát. A forgalmazott termékek több mint 80 százaléka saját márkás termékekből áll, a Coop újság akciós ajánlatai sok háztartásban népszerűsítik az üzlethálózatot. A CBA egy magyar kiskereskedelmi franchise üzletlánc, amelynek Magyarországon kívül már külföldön is vannak üzletei. A CBA üzletláncban többféle bolttípus is van: a kis 50-80 négyzetméteres szakbolttól a több ezer négyzetméteres CBA Prima hipermarketekig minden fellelhető náluk. A Reál-hálózatnak két üzlettípusa van: a Reál Élelmiszer üzletei 100-500 négyzetméternyi területűek, a Reál Pont boltjai pedig klasszikus családi vállalkozások 50-100 négyzetméteren. Ez utóbbiból 1300 működik szerte az országban. A Reál franchise rendszerben működik, vagyis önálló kereskedők csatlakozhatnak hozzájuk, amennyiben vállalják a cég üzletpolitikáját és azonosulni tudnak az általuk támasztott elvárásokkal.

Május végétől bírság jár a kettős minőségű élelmiszerekért

Nem lehet ugyanolyan címkével rosszabbat árulni Magyarországon, mint Nyugaton! A kettős minőség 2022. május 28-ától tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható. A kettős minőség azt jelenti, amikor két uniós tagállamban megegyező márkanévvel, csomagolásban, ám jelentősen eltérő összetétellel vagy egyéb jellemzőkkel árusítanak egy terméket. Magyarország 2017-ben elsőként kezdeményezett határozott fellépést e visszás gyakorlattal szemben. A visegrádi országokkal összehangolt erőfeszítések eredményeként megszületett uniós irányelvet az Országgyűlés ellenszavazat nélkül emelte át a nemzeti szabályozásba 2020-ban.
A május végétől kiszabható bírság a gyártó árbevételének öt százalékát is elérheti, multik esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. 
A Ripost még 2019-ben írt arról, hogy a termékek egyharmadánál van eltérés. A Magyarországon kapható halkonzervben például kevesebb volt a hal, vagy, hogy a  a Coca-Cola nálunk cukor helyett az állatoknak szánt, gyorsabb hízást okozó fruktóz-glüközszirupot használja édesítőnek. A cég akkor így reagált: mivel mindkét alapanyag kiváló minőségű, ezért technológiai és ellátási szempontok alapján választják ki az adott országban használt édesítőszert. Egyébként a Nébih néhány évvel ezelőtti vizsgálata a népszerű Coca-Cola esetében például azt állítja, hogy a Magyarországon kapható termék „illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségéből eredhet.”