Sorosék a nagykövetségeket is hadrendbe állították

A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben több olyan bennfentes szereplő véleményét közölte, aki valamilyen formában kötődik, illetve kötődött az Open Society Foundationshöz, vagyis Soros György alapítványához. Most újabb leleplező interjúrészleteket tettek közzé.

A Soros-hálózat meglehetősen jó kapcsolatokat épített ki a különböző nagykövetségekkel. A Magyar Nemzethez ismeretlen e-mail-címről eljuttatott hatalmas dokumentumhalmaz szerint az NGO-k a diplomatákkal együttműködve is igyekeznek befolyásolni a magyar, illetve a környező országok belpolitikai folyamatait. A birtokunkban lévő Skype-interjúkból kiderült, a tőzsdespekuláns által finanszírozott jogvédő szervezetek egykori vezetői számos nyugat-európai – köztük a holland, a francia, a belga, a flamand, a luxembourgi, a spanyol, a brit, sőt az amerikai és az ausztrál – követségre is olyan partnerként tekintenek, amelyek segítik a munkájukat.

Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója az egyik felvételen arról beszélt, ha egy jogvédő szervezet nem ért egyet egy adott szabályozással – vagy ha éppen kormányváltást szeretne elérni –, akkor a legkézenfekvőbb megoldás külföldről nyomást gyakorolni az ország vezetésére. – És ebből a perspektívából nyilvánvalóan a követségekkel kell együttműködnöd

– tette hozzá. Szavai szerint elsősorban nem anyagi támogatást várhatnak a követségektől, hanem például különböző események megszervezésben segíthetnek, nagyobb súlyt adhatnak a civil szervezeteknek.

Nosko kitért arra is, hogy mivel „alapjában véve a nagykövetség a belépési pont a szavazás megváltoztatására az Európa Unió Tanácsában”, az NGO-knak érdemes ellátogatnia az Európai Bizottságba (EB) és beszélni az ottani hivatalnokokkal, mivel ők monitorozzák a tagállamok intézkedéseit.

Mint mondta, ő maga is rendszeresen találkozott az EB embereivel, akik közül többen a korábbi kollégái közül kerültek ki.

"Igazgatóságom idején számos nagykövettel tárgyaltam, így még azt is tudom, hogy a csúcsdiplomatákat hogyan kell kezelni" – fogalmazott, hozzátéve: alsóbb szinteken is kiváló kapcsolatokat ápol a különböző államok követségeivel, köztük az amerikaival.

Mire jó egy nagykövetség?

Egy másik, Jeney Orsolyával, az Amnesty International Magyarország volt igazgatójával készített Skype-interjúban ugyancsak szó esett a nagykövetségek és a jogvédők közötti együttműködésről.

Például a mi ötletünk volt és mi szerveztük meg, hogy a nagykövetségek küldjenek egy csoportot a Pride-ra. Egy másik kezdeményezés keretében pedig arra kértük a követségeket, hogy a transzgender emberek jogaiért álljanak ki a transzgenderek napján. Ezek kis gesztusok, de fontosak a diplomáciában

– hangsúlyozta. Hozzátette: jellemzően legalább tíz követséggel működtek együtt egy-egy akcióban.

Varga Kristóf Zoltán – aki korábban az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány budapesti igazgatójaként dolgozott – arról számolt be, hogy a nagykövetségek a különböző kezdeményezések hangos támogatóiként fontosak az NGO-knak.

Egyfajta védelemmel láthatják el az embert. Sokkal kedvesebbek veled, ha a német, a francia, a holland követségről jössz ki, és ott vannak barátaid. Tehát jelentősen kényelmesebbé teszik a munkánkat

 – jelentette ki.

Nemzetközi hangulatkeltés

Az elmúlt hetekben futószalagon közöltük a Soros-hálózat valódi arcát bemutató cikkeket. Számos Skype-interjúból kiderült, hogy az NGO-k a külföldi újságírók befolyásolásával miként festenek torz képet hazánkról. Erről is kimerítő tájékoztatást adott Andrej Nosko. A Nyílt Társadalom Alapítványok korábbi magyarországi igazgatója ugyanis őszintén beszélt arról, hogy miként használja hangulatkeltésre a nemzetközi balliberális médiát a tőzsdespekuláns.

Szavai szerint a jogvédő NGO-k például előszeretettel élnek vissza a külföldi újságírók hiányos nyelvtudásával, s pontatlan, elfogult másodlagos forrásokkal látják el a médiamunkásokat. Sőt fizetnek is azért, hogy a sajtó az ő narratívájukat közvetítse.

Nosko az egyik felvételen arról tájékoztatta beszélgetőpartnerét: többször is előfordult, hogy még az OSF divízóvezetőjeként ő maga is felbérelt újságírókat. Akkoriban a közép-európai térség országaiban – például Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Észtországban – a holdudvarukhoz tartozó közvélemény-kutató intézeteknek juttatott ösztöndíjairól döntött, s évi tízmillió dolláros büdzsé felett diszponált.

Nincs hírérték? Kreálj!

Andrej Nosko beszámolója alapján a fősodrú európai balliberális lapok jelentős része hajlandó lehozni az NGO-k közreműködésével készült anyagokat. A Newsweek mellett a Politicót és a Financial Timest is megemlítette.

Figyelemre méltó, hogy szerinte akár meg is lehet kreálni a hírértéket, ha az hiányzik egy témából.

A Soros-hálózathoz kötődő NGO-k közreműködésével készült anyagok alatt egyébként olyan cikkeket, tanulmányokat, kutatásokat kell érteni, amelyek kiállnak az emberi jogok fogalmának folyamatos kiterjesztése mellett, további melegjogokat követelnek, támadják a keresztény egyházakat és a hagyományos család fogalmát. Sürgetik továbbá a drogliberalizációt, valamint támogatják a bevándorlást és persze az Egyesült Európa eszméjét.

A 444 és a többiek

A Magyarországon működő balliberális médiumok közül többről is tudni, hogy Soros alapítványának bőkezű anyagi támogatását élvezik. Ilyen például az Uj Péter által irányított 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.,

amelyben két külföldi személy is található: Marie Nemcova és Valer Kot, akik prominens alakjai egy úgynevezett Media Development Investment Fundnak. Az MDIF egy New York-i székhelyű, nonprofit befektetési alap, amely az egyik legfőbb védelmezője a független – vagyis a Soros-hálózat véleményét közvetítő – médiának az olyan országokban, ahol szerintük a szabad és független média fenyegetés alatt áll. Ez a szervezet finanszírozza a 444.hu működését, az alapot pedig hatalmas összegekkel támogatja a Soroshoz köthető Open Society Foundation.

A fent említett két külföldi személyt Soros jobbkezének is tartják. Feltehetően azért küldték őket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a saját témáikat megfelelő módon terjeszti Magyarországon a 444.hu.

A Soros-alapítványnak mindemellett résztulajdona van a Magyar Narancs című hetilapban, de több oknyomozó portált is fenntart. Ilyen például az Átlátszó.hu vagy a Direkt 36. Ez a kör támogatója továbbá a Tilos Rádiónak is, mely arról vált híressé, hogy korábban egy karácsonyi ünnep alkalmával az egyik műsorvezetőjük a keresztények kiirtására szólított fel.

Meglehetősen képmutatónak tűnik a fentiek fényében, hogy az Open Society Foundationsnek egy külön „független” újságírást támogató programja is van. Ennek keretében például 2020-ban egy sor vidéki baloldali médiumot is finanszíroztak Soros Györgyék, amelyek helyben egyértelműen a kormányváltást igyekeznek elősegíteni: Szabad Pécs, Nyugat, Enyugat, Debreciner, Szegeder, Veszprém-Kukac.

A választás előtt különösen érdekes, hogy a magyar származású amerikai pénzemberhez köthető Korányi Dávid – éppen a 444-en – a minap arról a tervéről számolt be, hogy „Magyarországon belül is támogatnak majd kezdeményezéseket, például a kormánypárti sajtó vidéki fölényének ellensúlyozása érdekében”.