Márki-Zay Péter hűségesküt tett Gyurcsány Ferencnek

Ki a felelős azért, hogy Gyurcsány Ferenc nem volt elszámoltatva? – tette fel álnaivan a kérdést egyik lakossági fórumán Márki-Zay Péter. Mintha nem tudná, hogy Gyurcsány az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után kirobbant tiltakozások brutális elnyomására adott ki utasítást, és mintha nem tudná, hogy jogállami keretek közt mire van lehetőség, és mire nincs. Igaz, bíróság előtti felelősségre vonás nem történt, de ítélet mégis született. A Gyurcsány irányította baloldal ellenében a Fidesz–KDNP 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is kétharmadot szerzett az országgyűlési választásokon.

Áprilisban Gyurcsány ismét arra tesz kísérletet, hogy visszatérjen a hatalomba, maga előtt tolva a baloldal kormányfőjelöltjét. Márki-Zay, miután Karácsony Gergelyt elütötte az a bizonyos villamos, és ő lépett színre, még ellenzékváltásról beszélt, ma erről már nincs szó.

Még hogy Gyurcsány felelősségre vonása! Ugyan már! Márki-Zay már a problémákkal szembenéző őszinte beszédnek nevezi Gyurcsány 2006-os őszödi szónoklatát. Sőt, 2020-ban lelkesült szavakkal a hűségesküt is letette a DK elnökének: 

Elnök úr, könyörgöm, azért dolgozom, hogy a DK ne a legerősebb ellenzéki, hanem a legerősebb kormánypárti frakció legyen.

Egyetért a 2010 előtti megszorításokkal

Ez még nem lett volna elég, hogy elnyerje Gyurcsány áldását, azt csak azután kapta meg, amikor hitet tett a korábbi baloldali kormányok idején meghozott intézkedések mellett. Augusztusban azt nyilatkozta: „Nem olyan régen volt szerencsém Bajnai Gordonnal találkozni, életemben először. Elmondtam neki azokat a vágyaimat, ami az ő egyéves időszakát illették. Ami egyébként sok szempontból a legeredményesebb egyéves időszak volt Magyarországon”.

Emlékezetes: 2010 előtt a baloldali, Gyurcsány–Bajnai-kormányok brutális megszorításokkal sújtották a magyarokat:

• Emelkedett a gáz ára, növelték a villamos energia árát.
• Emelték az áfakulcsot, a jövedéki adót és a munkáltatói járulékot.
• Elvették a 13. nyugdíjat és a 13. havi bért a közfeladatot ellátóktól.
• Megemelték a nyugdíjkorhatárt.
• Bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
• 10 százalékkal csökkentették a táppénzt.
• Befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes idejét két évre háromról.
• Megszüntették a lakástámogatási rendszert.
• Kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.

Visszahozná a 2010 előtti gazdaságpolitikát

Márki-Zay kommunikációja ijesztően hasonlít a 2006-os országgyűlési kampány baloldali kommunikációjára. Gyurcsány Ferenc akkoriban átfogó, ötéves adócsökkentési reformot ígért, ehhez képest a választás után óriási mértékű megszorításokba kezdett az általa vezetett kabinet. Nem meglepő a hasonlóság, hiszen a Gyurcsány-párt egyik szakértője is elmondta, hogy a DK diktálja a feltételeket a baloldalon, a hátország nélküli Márki-Zay Péternek nincs önálló mozgástere, mindenben Gyurcsány Ferenchez kell igazodnia. Az elmúlt hónapokban pedig kiderült, hogy a baloldal és Gyurcsány jelöltje, Márki-Zay Péter hasonló megszorításokat vezetne be, ha hatalomra kerülne. A nagy nyilvánosság előtt ugyan arról beszél, hogy a Fidesz–­KDNP-kormány családtámogatási és adórendszerét változtatás nélkül megtartaná, ezzel szemben több nyilatkozata is arra utal, hogy ámít, lyukat beszélne az emberek hasába.

Megszüntetnék a 13. havi nyugdíjat

Márki-Zay Péter több alkalommal is támadta a 13. havi nyugdíjat. Volt, amikor felelőtlen lépésnek nevezte annak visszaadását, máskor „veszélyesnek„ minősítette. A 13. havi nyugdíjat 2009-ben vette el Gyurcsány javaslatára a Bajnai-kormány, ezért viszont Márki-Zay többször megdicsérte Bajnai Gordont. Mindeközben a novemberi nyugdíjprémium és a januári nyugdíjemelés után februárban a 13. havi nyugdíjat is kézhez vehették az érintettek.

Fizetőssé tennék az egészségügyet

A vizitdíj, a kórházi napidíj újbóli bevezetését sem tartja ördögtől valónak Márki-Zay Péter. Programját pedig azok írják, akik annak idején a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is támogatták, most pedig egészségügyi alapdíjjal sarcolnák meg a nyugdíjasokat is. Márki-Zay úgy véli, a magyar egészségügy megérett a piacpárti reformokra. Abban hisz, hogy a gyógyítás üzlet. Egy interjúban azt fejtegette: álszentség azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió. Mostanában úgy érvel a privatizált egészségügy mellett, hogy ha valakinek fedezi a biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár. Szerinte a magyarok inkább menjenek Indiába szemműtétre, a nőknek meg azt üzeni, hogy a szüléshez nem kell orvos. Sokat elmond a baloldal terveiről, hogy az egészségügyi programjukat készítő stáb vezető tagja az a Lantos Gabriella, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommuniká­ciós főigazgatója volt. Lantos már 2017-ben arról beszélt egy interjúban, hogy egészségügyi alapdíjat kellene bevezetni, amelyet a nyugdíjasokkal is megfizettetne.

Eltörölnék a rezsicsökkentést

A baloldal miniszterelnök-jelöltje közösségi oldalán jelentette be, a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amelyet Orbán Viktor kitalált, nem szeretné fenntartani. Úgy vélekedett, az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni a lakosságot. Azt is mondta: 

lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. 

Arról nem tett említést, hogy egy magyar háztartás átlagosan havi kilencezer forintot költ villamos energiára és 13 ezer forintot földgázra. Az elmúlt időszak emelkedő energiaárai miatt a piaci árszabás bevezetése a hatályos tarifákat októberben az áram esetében 2,6-szorosára, a földgáz esetében 3,2-szeresére növelte volna, ami egy mindkét terméket fogyasztó átlagos háztartásnak közel 44 ezer forintos többletköltséget jelentene. Összességében, ha a baloldal elképzeléseinek megfelelően a világpiaci árak érvényesülnének Magyarországon is, az évi 400 ezer forinttal kerülne többe a háztartásoknak.

Vegyenek kisebb autót, ha emelkedik a benzinár

Az sem tetszik Márki-Zaynak, ha a kormány az üzemanyagárak befagyasztásával megakadályozza az árrobbanást. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a Green­peace által tartott beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a benzinárban semmilyen szociális komponenst nem tart indokoltnak. Még azt sem hajlandó elfogadni, hogy az állam a saját bevételei terhére védje az embereket, vagyis rá akarja szabadítani az energiaárakat a lakosságra. Szerinte van pofonegyszerű megoldása az üzemanyag-drágulásnak: akinek nagy autója van, az vegyen kisebbet, szálljanak be a kocsiba többen.

Ostoba lépés Márki-Zay szerint az élelmiszerárstop

Ostoba és szánalmas intézkedésnek nevezte Márki-Zay Péter a kormány rendelkezését, amellyel befagyasztotta több alapvető élelmiszer árát. Így február 1-jétől a 2021. október 15-i árakon kell kínálniuk a boltoknak több terméket. Az árstop a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre és a csirke far-hátra, valamint a 2,8 százalékos UHT-tejre vonatkozik.

A baloldal egyébként következetesen nem szavazta meg a kormány áfacsökkentési javalatait:

• 2014: élő és félsertés áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2015: nagy testű élő állatok áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2016: sertéshús áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2017: baromfihús és tojás áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2017: friss tej áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal ezt sem támogatta
• 2018: élő hal és halhús áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
• 2019: ESL- és UHT-tejek áfacsökkentése (5 százalékra) – nincs meglepetés, ezt sem támogatták.

Nem ért egyet a minimálbér-emeléssel

A baloldal kormányfő-jelöltje szerint a minimálbérnek rengeteg hátránya van. Úgy véli, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket, mert nem éri meg nekik, ezért pedig éppen a legképzetlenebbeknek soha nem lesz munkájuk. Szerinte a minimálbér emelése nyomorba taszítaná az országot. Ha felemelnénk a minimálbért ötszázezer forintra – fogalmazott Márki-Zay –, az tragédiát okozna az országnak. Egy ilyen, a legalapvetőbb közgazdasági logikát is nyilvánvalóan nélkülöző kijelentésért középiskolában is megbukna, hisz a minimálbér meghatározásánál az adott ország termelékenységének szintjéből lehet csak kiindulni. 

Beengednék a migránsokat

Márki-Zay Péter többször is arról beszélt, hogy Magyarországnak befogadó társadalomnak kell lennie, vagyis be kell engednünk a migránsokat. Ezzel megint megerősítette, hogy ha a baloldal hatalomra kerül, akkor megnyitnák a határokat az Európába özönlő migránsáradat előtt. Márki-Zay szavai nem különböznek Gyurcsány Ferenc gondolataitól. A Demokratikus Koalíció vezetője korábban a határkerítéshez is ellátogatott. Álláspontja a migrációs válság kirobbanása óta nem változott, miszerint az illegális bevándorlás nem rejt veszélyeket. Gyurcsány Ferenc a 2015-ös párizsi terrortámadás után úgy fogalmazott, szerinte jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól, és többször is kimondta, hogy be kell fogadni a migránsokat.„Magyarország igenis, nemcsak képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal” – fogalmazott korábban Gyurcsány Ferenc.

Azzal ámítanak, hogy nem lesz adóemelés

Márki-Zay Péter egy október 31-i Facebook-videójában a baloldali programokban megjelenő, ingatlanadóra vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette: 

Semmilyen adó emelését nem támogatom, a Fidesz kihasználná ezt, és azonnal adóemelésről beszélne, úgyhogy egy ciklusig mindenki bírja ki, hogy nem lesz adóemelés, cserébe nemigen lesz adócsökkentés sem.

A többkulcsos adórendszerről Márki-Zay szintén ebben a videóban kifejtette, hogy „a világ legtöbb országában progresszív jövedelemadó van, abszolút elfogadható számomra, de most meg akarjuk nyerni a választást”. Tehát választási megfontolásból beszél arról, hogy nem emelnének adókat, de azt beismeri, hogy az Orbán-kormány adócsökkentésekre vonatkozó politikáját sem folytatná.

Eltörölnék a gyermekvédelmi törvényt 

Nem akar válaszolni a népszavazás „ostoba” kérdéseire a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter erről az M1 riporterének beszélt azok után, hogy az Országgyűlés elrendelte a népszavazás kiírását. A politikus leszögezte, hogy ha hatalomra kerül, akkor eltörli a gyermekvédelmi törvényt. A baloldal miniszterelnök-jelöltje továbbá elmondta, hogy egyszerűen nem hajlandó voksolni a gyermekvédelmi népszavazáson, és el se megy rá.