A baloldal és miniszterelnök-jelöltjük minden nap olajat önt a tűzre

A magyar katonák és fegyverek Ukrajnába küldése veszélyeztetné nemcsak katonáink, hanem az itt és a Kárpátalján élő magyarok biztonságát is. Felelőtlen gazdasági követeléseik pedig veszélyeztetik a magyarok energiaellátását, és brutálisan megemelnék a rezsiárakat − áll a Fidesz Facebook-oldalán. 

A gázcsapok elzárása azt jelentené, hogy nem lenne fűtés a magyar családoknak és a vállalkozásoknak, atomerőmű nélkül pedig nem lenne áramellátás és rezsicsökkentés 

− mutatnak rá.

A nagyobbik kormánypárt szerint a baloldal és miniszterelnök-jelöltjük minden nap olajat önt a tűzre, veszélyeztetve Magyarország biztonságát, felelőtlen nyilatkozataik és viselkedésük pedig alkalmas arra, hogy háborúba sodorja Magyarországot.

Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból, ezért kérjük a baloldalt, higgadjon végre le, fejezze be a felelőtlen és veszélyes viselkedést, az összevissza beszélést, az uszítást

− fogalmaznak közleményükben. 

A megkérdezettek 91 százaléka úgy látja, hogy mérsékelni kell a feszültségeket az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban – állapítható meg a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. A felmérés feltérképezte, hogy a magyar lakosság kit tart felelősnek a fegyveres konfliktus elmérgesedéséért, mit gondol hazánk Oroszországhoz fűződő viszonyáról, valamint a Magyarország által követendő irányról a kialakult válsághelyzettel összefüggésben.

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával

Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus nem tekinthető újkeletűnek. A Krím-félsziget 2014-ben bekövetkezett orosz megszállása óta a két ország viszonyában állandósult a feszültség, így a február végén kezdődő – Oroszország által foganatosított – ukrajnai katonai műveletek az elhúzódó válság újabb fejezeteként értelmezhetők. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései eszkalálták a szóban forgó konfliktust, kevésbé meglepő, hogy a magyar megkérdezettek körében összességében többen tartják felelősnek Oroszországot (32 százalék) a helyzet elmérgesedéséért, mint a Zelenszkij vezette Ukrajnát (13 százalék).

A felmérés rávilágít azonban arra, hogy a magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért, melynek hátterében feltehetően az áll, hogy a közvélemény a fegyveres konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazza, elkerülve annak európai méretűvé válását.

A magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért

Fotó: Századvég

Magyarország az elmúlt években kiegyensúlyozott, békés viszonyra törekedett Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt. Ennek megfelelően mindössze a válaszadók 25 százaléka látja úgy, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná, míg az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást.

Az elsöprő többség (71 százalék) úgy véli, hogy Orbán Viktor Oroszországgal is békés viszonyt kíván fenntartani, garantálva ezzel a magyar gáz- és energiaellátást

Fotó: Századvég

Ehhez hasonlóan a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) szerint Magyarország elmúlt években kialakított viszonya Oroszországgal a jelen helyzetben előnyös hazánk békéjének és biztonságának megőrzése, Magyaroroszág háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A közvélemény továbbra is a konfliktus békés rendezésének pártján áll

A baloldali pártok, illetve a velük szimpatizáló médiumok egy része az Oroszország elleni agresszív fellépést szorgalmazzák. A kutatás alapján megállapítható azonban, hogy – a Századvég februárban mért adataival egyezően – 10-ből 9 magyar (90 százalék) úgy gondolja, hazánk nem sodródhat fegyveres konfliktusba, illetve Magyarország biztonságának szavatolása áll az első helyen.

Magyaroroszág háborús érintettségének elkerülése szempontjából, ugyanakkor 25 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg

Fotó: Századvég

Azoknak az aránya, akik Putyin orosz elnök megbüntetését ennél fontosabb, sürgetőbb feladatnak tartják, 9 százalékra tehető. Kijelenthető továbbá, hogy a válaszadók 91 százaléka úgy véli, hogy a kialakult szorongatott helyzetben Oroszország fenyegetése nem segít, inkább a feszültségek mérséklésére van szükség, ezzel szemben 6 százalékuk nem ért egyet ezzel az állítással.

Összességében leszögezhető, hogy a magyar lakosság az orosz-ukrán válság kérdésében valamennyi közéleti szereplőtől önmérsékletet vár el, és a konfliktus józan megközelítését sürgeti.

Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt – nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a Mandinernek adott interjúban.

„Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. Ez a geopolitikai jelentősége ennek a háborúnak. Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét” - közölte a kormányfő, aki szerint Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli.

A miniszterelnök szerint van realitása a békének, ugyanis „miután a katonai erőfölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások”.

„Magyarország békepárti, az érdekünk az, hogy kimaradjunk a háborúból, a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke, semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba. Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen. Minél hamarabb vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz” - hangsúlyozta a kormányfő, aki elmondta: kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig.

„Ami a szankciókat illeti, nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Most az uniós egység a legfontosabb. Ami a háború utáni kétoldalú kapcsolatokat illeti, egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog. Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei. Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket”- mutatott rá a kormányfő, aki azt is kiemelte: az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energia­szállításokat, hiszen ez tönkretenné az európai gazdaságot. „A paksi beruházással is ez a helyzet. Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége. Ezt a lépést ezért nem támogatom, ne a magyar családok fizessék meg a háború árát” - tette hozzá.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje már felvetette, ha szükséges, magyar katonákat és fegyvereket is küldene Ukrajnába. Ennek kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a kormányzati tapasztalat előnye, hogy tudja, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen. „Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak. Akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Háborús helyzetben a beszéd már fél cselekvés. Az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. Felelőtlen nyilatkozataikkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes. Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség”.

„Szívesen segítjük az ukránokat az oroszokkal való tárgyalásban. Akár helyszínt is biztosítunk a béketárgyalásoknak. Ezen túl humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának: benzint, gázolajat, élelmiszert, alapellátási cikkeket szállítunk oda. Harmadrészt pedig mindenkit befogadunk, aki Ukrajnából érkezik” - emelte ki Orbán Viktor.

A közelgő választásokról szólva a kormányfő elmondta: „Azt remélem, hogy a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták. Ha tudunk nyerni negyedszer, akkor azzal több legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt elhárítjuk a Gyurcsány–Bajnai-korszak visszatéréséből fakadó közvetlen szociális és gazdasági veszélyeket, folytathatjuk a munkánkat, előremegyünk, és nem hátra. Másrészt egy újabb győzelemmel ki tudjuk kényszeríteni az ellenzék radikális átalakulását, ezzel pedig új fejezet kezdődhet a magyar belpolitikában. Ha tehát valaki igazi változást akar a magyar belpolitikában, most nem a kormányt kell leváltania, hanem az ellenzéket átalakítania. Ez hoz valódi változást. Erre csak a választók képesek.”