5 nyelven beszélő fiatal családanya lett a köztársasági elnök

A Magyar Országgyűlés március 10-én megválasztotta Novák Katalint Magyarország következő köztársasági elnökének. Az első női magyar államfő kijelentette: a nemzet egységének kifejezésére törekszik majd. Novák Katalin már korábban közölte, hogy akárcsak elődei, ő is felfüggeszti a párttagságát. A Ripost7 cikke.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek, miután Áder János mandátuma lejár, és az Alkotmány értelmében nem választható újra. Novák Katalin elfogadta a jelölést és közölte: nem csupán nagyon megtisztelő az ország első női államfőjének lenni, hanem többletfelelősség is. 

Természetesen nemcsak a nők, hanem a férfiak, az egész magyar nemzet köztársasági elnöke leszek

– fogalmazott egy korábbi interjúja során. De nemcsak a nemével, hanem fiatal korával is rekordot döntött: a maga 44 évével hazánk legfiatalabb köztársasági elnöke lett. 

A frissen megválasztott államfő öt nyelven beszél és 3 gyermeket nevel közösen a férjével, akivel idén ünneplik 20 éves házassági évfordulójukat. Novák Katalin tisztában van vele, hogy a baloldalon azzal vádolják, a Fidesz bábja lesz köztársasági elnökként, ő azonban sietett leszögezni, hogy amellett, hogy felfüggeszti párttagságát, a nemzet egységének kifejezésére törekszik leginkább hivatali idejében. Novák Katalin a Mandinernek adott interjújában úgy fogalmazott: 

„Tettekre készülök, nem gesztusokra. A nemzet egységének megjelenítéséhez a valamennyiünk számára közös teret kell megtalálni. Ilyen a magyar nemzethez tartozás büszkesége, a családok védelme, örökségünk megóvása és gyarapítása, a tehetségek gondozása. Ezek nem világnézeti vagy pártpolitikai kategóriák.”

Novák Katalin részt vett a külföldön is nagy elismerést kiváltó magyar családtámogatási rendszer kiépítésében, kezdeményezője a Budapesti Demográfiai Csúcsnak és megálmodója a Stipendium Peregrinum ösztöndíjnak. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője az „…Ami a miénk” – ötven írás a családról című kötetnek.

A Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul. Hosszútávfutó. Keresztény hitét református közösségben gyakorolja.

Novák Katalin szakmai pályafutása:

2020– Családokért felelős tárca nélküli miniszter

2018– Országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP), 

Magyar Országgyűlés

2014–2020  Család- és ifjúságügyért felelős államtitkár –Emberi Erőforrások Minisztériuma

2013–2014  Frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos 

– Külügyminisztérium

2012–2014  Miniszteri kabinetfőnök – Emberi Erőforrások Minisztériuma

2010–2012  Miniszteri tanácsadó – Miniszteri kabinet, Külügyminisztérium

2004–2010  Gyermekekkel otthon töltött évek

2001–2003 Külügyminisztériumi referens

SZEMÉLYES ADATOK:

Született: 1977. szeptember 6-án, Szegeden

Családi állapot: férjezett

Gyermekei: Ádám (2004), Tamás (2006), 

Kata (2008)

Magyarország köztársasági elnökei a rendszerváltás óta

Szűrös Mátyás 1989–1990

Az MSZMP vezető politikusa. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1990. május 2-ig. 

Göncz Árpád 1990–2000 (két ciklus)

József Attila-díjas magyar író, műfordító, az SZDSZ politikusa. 

Mádl Ferenc 2000–2005

Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog neves kutatója. 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993 és 1994 között művelődési és közoktatási miniszter. A Kisgazdapárt jelöltjeként 2000-ben választották meg a Magyar Köztársaság elnökévé. 2005-ben nem vállalt újabb ciklust. 

Sólyom László 2005–2010 

Magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke. Az MDF és a Fidesz jelöltjeként választották meg 2005-ben köztársasági elnöknek. 

Schmitt Pál 2010–2012 (lemondott)

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke volt. A Fidesz–KDNP jelöltjeként 2010-ben lett köztársasági elnök. Két évvel később lemondott.

Áder János 2012–2022 (két ciklus)

A Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke, később elnöke. A Fidesz egykori ügyvezető alelnöke, majd ország­gyűlési frakciójának vezetője. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő. 2012-ben, majd öt évvel később a Fidesz–KDNP jelöltjeként választották köztársasági elnökké.