tóth gabi
Újabb támogatás a magyar családoknak!
„Újabb jó hír a gyermeket nevelő családoknak, hogy a Babakötvény kamata minden eddiginél magasabbra, 8,1 százalékra emelkedett februártól” – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalára felkerült posztjában csütörtökön.
A Babakötvény egyre népszerűbb, a családok már 273 ezer gyermeknek gyűjtenek ilyen megtakarítást, amelynek összértéke meghaladja a 153 milliárd forintot – jegyezték meg.
„Tavaly harmadával több Babakötvényt vásároltak a szülők, mint egy évvel korábban”
– írta.
A Magyar Államkincstár februárban az éves kamatot nyolc sorozat után kifizette; ennek összege meghaladja a 3 milliárd forintot – hangsúlyozta.
Varga Mihály szerint azért előnyös a Babakötvény, mert adó-, járulék- és illetékmentes, nincs számlavezetési díja.
„Januártól a kormány megduplázta a befizetések után járó állami támogatást, 6 ezer forintról 12 ezer forintra emelte” – emlékeztetett.
A Babakötvény kamata a mindenkori inflációnál 3 százalékkal magasabb, így már havi néhány ezer forintos befizetéssel több millió forint gyűlhet össze a fiatal 18 éves korára – sorolta a tárcavezető hozzászólásában az előnyöket.
Február 15-ig minden érintett megkapja a családi adóvisszatérítést, a kormány 610 milliárd forintot fizet ki 1,9 millió embernek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a TV2 reggeli műsorában.
Hozzátette: akik nem nyilatkoztak tavaly december 31-ig a nekik visszajáró összegről, azoknak az adóhatóság az adóbevallásuk elkészülését követően soron kívül utalhat majd. Azt mondta, hogy 161 ezer családnak kézbesítik postán a pénzt.
Nem volt még hasonló nagyságrendű adóvisszatérítést lehetővé tevő kormánydöntés - mutatott rá. Ezt a gazdaság jó teljesítménye tette lehetővé, a magyar gazdaság erőforrásait átcsoportosítva tudták azokat a kifizetéseket, beruházási támogatásokat teljesíteni, amelyekkel a családok járnak jól. A 13. havi nyugdíj visszaépítése az eredetileg tervezett 4 évnél gyorsabban teljesül, most 2022-ben februárban elindulnak az utalások.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki vádak szerint az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, és a 25 év alattiak szja-mentessége "megborítja" a költségvetést, azt mondta: "hát ne aggódjanak! Nem."
Azt mondta, ha a kétezres éveket írjuk, akkor az MSZP-SZDSZ kormány alatt valóban az egekbe szökött az államháztartás hiánya. Amikor a járvány miatt 2020-ban sokkal nagyobb visszaesés volt a világgazdaságban, mint 2008-2009-es válság idején, akkor saját erőforrásból, külső segítség nélkül indították el a programokat. Az államháztartás hiánya és az adósságállomány ugyan magasabb lett a korábban tervezettnél, kényszerhelyzetben mérlegelnie kellett a kormánynak; a munkahelyek megtartása érdekében olyan támogatásokat indítottak, amelyek nem csak itt, hanem Európa számos országában megnövelte az adósságállományt. Ezt majd konszolidálni kell. Az újraindítás megtörtént, 2022-2023-ban a konszolidációs lépések el fognak indulni - mondta.
Varga Mihály arra is kitért, hogy a 2016-ban megkötött bérmegállapodás teljesült, 33 százalékról 13 százalékra csökkentették a munkát terhelő adókat.
A február több millió magyar embernek hoz magasabb bért, hiszen ezekben a napokban kezdődik az idei első emelt bérek kifizetése a köz- és a versenyszférában is - mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Facebook oldalára feltöltött videójában pénteken.
Közölte, az ápolók és a mentőápolók fizetése 21 százalékkal, a szociális dolgozóké pedig 20 százalékkal emelkedik. Utóbbiakra példaként az idősotthonokban, a bölcsődékben és a gyermekvédelmi intézményekben dolgozókat említette.
Hozzátette, hogy a kulturális területen tevékenykedők is 20 százalékos béremelést kapnak.
Egyúttal jelezte, emelkedett a rendvédelmi dolgozók, a rendőrök, katonák, tűzoltók és a katasztrófavédők fizetése is, ezen felül pedig magasabb fizetést kapnak a köznevelésben dolgozó - óvodai, általános iskolai és gimnáziumi - tanárok is.
A kormányszóvivő elmondta a közszférában 2010 óta zajlanak az átfogó béremelési programok, csak az idei béremelésekre 800 milliárd forintot fordítanak.
Szentkirályi Alexandra rámutatott, a kormány újabb 750 milliárd forintos adóterhet vett le a magyar vállalkozásokról, hogy folytatni tudják a dolgozóik béremelését. A minimálbér és a szakmunkás minimálbér emelése egymillió munkavállalónak hoz magasabb fizetést - ismertette.
Emlékeztetett, a béremelések mellett az is emeli a jövedelmet, hogy a dolgozó szülők ezekben a napokban családi adó-visszatértést kapnak, átlagosan 450 ezer forintot.
Kiemelte, a béremelésekhez és az adócsökkentéshez szükséges több ezer milliárd forintot a kormány sikeres gazdaságpolitikája termeli ki. Rossz, elhibázott gazdaságpolitikával esély se lenne ekkora béremelésekre, adócsökkentésekre - mondta a kormányszóvivő.
"Április 3-án arról is szavazunk, hogy folytatjuk a béremelések és adócsökkentések politikáját vagy visszatérünk a Gyurcsány-Bajnai korszakhoz, amikor tömegével veszítették el az állásukat a magyar emberek, agyonadóztatták őket és befagyasztották a béreket" - fogalmazott Szentkirályi Alexandra, aki elmondta, Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra.
A kormány a járvány miatt kiemelten fontosnak tartja a rezsicsökkentés fenntartását. A rezsicsökkentésnek köszönhető,hogy az elszabaduló európai energiaárak ellen ma is védett a magyar lakosság. Rezsicsökkentés csak addig van, amig Orbán Viktor kormányoz, de addig "betonbiztosan" - jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerdán a Facebook-oldalán.
"Mi már 2014-ben és 2018-ban is bizonyítottuk, hogy rezsiügyben is álljuk a szavunkat" - tette hozzá videójában a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A magyar családok, nyugdíjasok és kisvállalkozók megfizethető és biztonságos energiaellátása csak az olcsó és folyamatosan érkező orosz gázzal valósítható meg. A magyar kormány ezért állapodott meg Moszkvával 15 évre, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról - közölte.
Nyugat-Európa jelenleg ötször annyiért veszi a gáz köbméterét, mint Magyarország, "ezért ott az egekbe emelkedtek a rezsiköltségek". Mivel nekik hosszútávú szerződésük sincs, már vásárolni sem tudnak, tartalékkészleteik "vészesen leapadtak"; Németországban és Ausztriában már az áram- és gázellátás szüneteltetésére készítik fel a lakosságot - mondta a kormánypárti politikus.
Magyarországra azonban a gáz garantáltan jön, ezért lehet fenntartani a rezsicsökkentést - hangsúlyozta Németh Szilárd, hozzátéve: ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés is.
"Az Európai Unióban egyedülálló magyar rezsicsökkentést viszont a baloldal áprilisi hatalomra kerülése veszélyesen fenyegeti" - figyelmeztetett. "Gyurcsányék azért fúrják, faragják a magyar-orosz gázmegállapodást, mert meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést", ezt maga a baloldal miniszterelnök-jelöltje jelentette ki - emelte ki Németh Szilárd.
A fideszes politikus azt hangsúlyozta: "Gyurcsányékkal visszatérne a 2010 előtti rezsiemelések korszaka", ismét kiszolgáltatnák a magyar háztartásokat a brüsszeli energiapolitikának és a külföldi energiaszolgáltatóknak. "Sőt, mint annak idején, még a világpiaci áraknál is drágábban adnák a gázt és az áramot" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy "Gyurcsány és Bajnai nyolc éve alatt 15 áremelést szenvedtek el a magyar családok.
A Fidesz-KDNP energia- és családpolitikájának a rezsicsökkentés a sarokköve - hangsúlyozta a Fidesz alelnöke. "Aki nem akar évente félmillió forinttal több rezsiköltséget fizetni, az áprilisban velünk tart és ránk szavaz" - fogalmazott.
Ezekben a napokban kapják kézhez a dolgozók az idei első bérüket. Több mint egymillió munkavállalóhoz először érkezik meg a januártól jelentősen emelt minimálbér és szakmunkás minimálbér is - hívta fel a figyelmet hétfői közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A kormány azt szeretné, hogy a dolgozók is minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. Idén januártól így közel ötödével, 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, és már 260 ezer forint a szakmunkás bérminimum. A kötelező legkisebb keresetek a 2009-es szintjükhöz képest gyakorlatilag háromszor nagyobbak 2022-ben. Januártól magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt - sorolták.
A béremelés közvetlenül több mint egymillió magyar munkavállalót érint: tavaly minimálbérért mintegy 250 ezren, szakmunkás bérminimumért hozzávetőleg 750 ezren dolgoztak Magyarországon. A bérminimumokkal együtt a magasabb bérkategóriákban is nőnek a fizetések. A reálkeresetek közel kilenc éve töretlenül emelkednek hazánkban, az utóbbi időszakban még a járványhelyzet ellenére is. Egyre jobban megéri tehát dolgozni: a magyar munkavállalók az elmúlt években átlagosan egy-egy havi keresettel többet vihettek haza.
A kormány a kezdetektől világossá tette, hogy a minimálbér emelése nem veszélyeztetheti a hazai kis- és középvállalkozások működőképességét. A magasabb fizetések kigazdálkodásában a kormány a munkát terhelő adók éves szinten 750 milliárd forint összértékű csökkentésével támogatja a magyar cégeket.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: "a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredmények válságállónak bizonyultak. Ma már többen dolgoznak Magyarországon, mint a rendszerváltás óta bármikor, 2010-hez képest harmadára csökkent a munkanélküliek aránya. A foglalkoztatás bővülése mellett a magasabb bérek is javítják a magyar családok életminőségét. A minimálbérért dolgozók az emelések nyomán éves szinten 260 ezer forinttal többet vihetnek haza. A garantált bérminimumon foglalkoztatottak nettó keresete az egész esztendőre vetítve 327 ezer forinttal nő".
Az államtitkár hozzátette: "további könnyebbséget jelent a megélhetésben a családi adókedvezmény és idén januártól a fiatalok szja-mentessége is. Egy háromgyermekes szülő évi 391 ezer forinttal többel gazdálkodhat, ha minimálbért, és 492 ezer forinttal többel, ha szakmunkás bérminimumot kap. Egy 25 év alatti munkavállaló a kötelező legkisebb keresetekből az emelésnek és az adómentességnek köszönhetően 620-795 ezer forinttal költhet többet saját céljaira. A dolgozó szülők februárban családi adóvisszatérítést is kapnak".