kulcsár edina
Vajon a magyar mitológia jól ismert lényei csupán mesék kitalált szereplői, vagy ma is köztünk élnek? Erre a kérdésre ad választ a John P. Drummer néven publikáló magyar író.
Biztos sokak fejében megfordult már, hogy miért csak az Egyesült Államokban vannak Bosszúállók, a gonosszal mindig leszámolni kész szuperhősök. Holott az amerikaiaknak még saját (h)őstörténetük sincs, hacsak az indiánokét nem számítjuk ide (lásd Sólyomszem). Nem csoda, hogy a szupercsapatuk is skandináv istenekből és orosz eredetű szereplőkből (lásd Romanoff) verbuválódik.
A könyv helyszíne viszont Budapest, ahol egy építőipari alkalmazott döbben rá arra, hogy ő valójában az ősi magyar mitológiai lények egyike. És hamar kiderül az is, hogy nincs egyedül, nemsokára különleges képességű mondabeli figurák egész serege szegődik mellé. Így áll össze a magyar szupercsapat, amelynek tagjai nem sokkal azelőtt még egyszerű átlagembereknek hitték magukat.
Kőmorzsoló, fanyűvő, mumus és lidérc − csak hogy néhányat említsünk az életre kelő hazai szuperhősök közül, akik simán kenterbe verik amerikai társaikat.
Buzgón látnak neki, hogy mindeddig szunnyadó, és most felélesztett képességeiket latba vetve segítsenek a társadalomnak. S minthogy feladják nekik a leckét, minden tudásukra és képességükre szükség van, hogy a helyzetet megoldják.
Ez a voltaképp felnőtteknek szóló mese John P. Drummer, A Trianon-küldetés szerzőjének tollából származik. Őt kérdeztük arról, miért van szükségük a magyaroknak szuperhősökre.
Ennek nincs igazán miértje. Vagy ha van, csak ugyanaz, mint bármely más ország, kultúrkör esetében. A történet szerint ezek a lények szunnyadó képességeikkel, elfeledett valódi énjükkel ott élnek közöttünk a társadalomban. Amikor pedig ráébrednek valódi kilétükre, próbálják megtalálni önmagukat és igyekeznek legjobb tudásuk szerint megállni helyüket az új szituációban
− fejtette ki a Ripostnak az író.