Márki-Zay Péter megsarcolná a nyugdíjasokat

Ki ne emlékezne, hogy Gyurcsány Ferenc a 2006-os országgyűlési választások előtt még a csillagot is lehazudta az égről annak érdekében, hogy újraválasszák az emberek?! 2006 tavaszán, az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktorral rendezett televíziós vitán például határozottan cáfolta, hogy fizetőssé tenné a baloldal az egészségügyet.

A Fidesz elnökét hazugsággal vádolta, jóllehet azóta pontosan tudjuk, hogy Gyurcsányék akkor már valóban tervezték, később pedig be is vezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.

Nem ördögtől való gondolat

Az intézkedés ellen az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezett népszavazást. A referendumon végül több mint nyolcvanszázalékos fölénnyel mondtak nemet a magyar emberek a vizitdíjra és a kórházi napidíjra, a baloldal azonban a mai napig nem mondott le az újbóli bevezetésükről. 

Tudható, hogy a 2008-as vizitdíjról szóló népszavazást egyenesen hibának tartja Márki-Zay Péter, aki többször is úgy fogalmazott: eleve nem lett volna szabad átengedni a referendum kiírását az Alkotmánybíróságnak. Szerinte ugyanis kultúrországokban nem szoktak ilyeneket kérdezni. Azt is mondta: 

Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu. Nagy hiba.

Az ingyenes egészségügy illúzió

Márki-Zay úgy véli, a magyar egészségügy megérett a piacpárti reformokra. Abban hisz, hogy a gyógyítás üzlet. Egy interjúban azt fejtegette: „Álszentség azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió.” 

Mostanában úgy érvel a privatizált egészségügy mellett, hogy ha valakinek fedezi a biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár. Szerinte a magyarok inkább menjenek Indiába szemműtétre, a nőknek meg azt üzeni, hogy a szüléshez nem kell orvos.

Sokat elmond a baloldal terveiről, hogy az egészségügyi programjukat készítő stáb vezető tagja az a Lantos Gabriella, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főigazgatója volt. Lantos már 2017-ben arról beszélt egy interjúban, hogy egészségügyi alapdíjat kellene bevezetni, amelyet a nyugdíjasokkal is megfizettetne. 

Aki fizet, jobb ellátást kap

Lantos szerint hátránya a jelenlegi rendszernek, hogy ma egy 100 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező idős ember nem fizet semmit az ellátásért, míg egy közmunkástól levonják az adót és járulékokat (azt, persze, kifelejtette a számításból, hogy a nyugdíjastól is levonták, mindaddig, amíg munkaviszonyban volt). Lantos – a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójaként – a Zsúrpubi nevű Jobbik-lapnak azt mondta:

Azt javaslom, hogy legyen egy egészségügyi alapdíj. Ezt az alapdíjat mindenkinek meg kellene fizetnie, aki a minimálbért megkeresi, és ha valaki az alapcsomagon túl is szeretne igénybe venni szolgáltatásokat, akkor kössön a rendelkezésére álló jövedelméből kiegészítő biztosítást. Így a finanszírozási rendszer biztos lábakon állna, és mindenki azt kapná, amire szüksége van, annyiért, amennyibe az valóban kerül.

Ismerős mondatok, ugye? És hogy kinek, mire van szüksége, azt alighanem a pénztárca vastagsága szabná meg.

Gyurcsány ordas nagy hazugsága

A 2006-os választási kampányban megrendezett Gyurcsány–Orbán-vitán a Fidesz elnöke azt mondta, nem fogadják el a kormány vizitdíj bevezetéséről szóló terveit. Úgy fogalmazott:

Tudjuk, hogy a beteg ember kiszolgáltatott, és nem akarjuk még növelni a kiszolgáltatottságát anyagi kiszolgáltatottsággal is. Nem fogadjuk el a mostani kormánynak azt a tervét, ahogyan a pénzügyminiszter mondta, hogy a gyógyszerfelírás és az orvosi vizsgálat majd fizetős legyen Magyarországon. Nem fizetős, hanem állami felelősségi körben tartott, becsületes egészségügyet szeretnénk.

Gyurcsány erre azt válaszolta:

Elnök úr, kérnék öntől valami szívességet, most, itt. Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Ön úriember, ilyet senki nem mondott, erre most kampányt építenek. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni az nem igaz országhoz vezet. Önnek van befolyása, akkor most én mondom önnek, tudja mit, vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed.

Ezek után 2007 februártól fizetni kellett a háziorvosnál, a szakrendelőkben és a kórházakban az eltöltött napok után. A korábban ingyenes gyógyszerek ára pedig 300 forint lett. Azt várták az intézkedéstől, hogy a rendelkezés hatására 4-5 százalékkal kevesebb gyógyszert írnak majd fel a betegeknek.

Felelőtlen lépés, böszmeség a 13. havi nyugdíj visszaadása

Nagyon nem szereti a baloldal miniszterelnök-jelöltje a nyugdíjasokat. Az a tévképzet élhet benne, hogy az idősek többsége viszonylag jól él, ezért fölösleges dolog a 13. havi nyugdíj visszavezetése. 

Volt, amikor ezt felelőtlen lépésnek, máskor veszélyesnek, böszmeségnek nevezte Márki-Zay Péter. A 13. havi nyugdíjat 2009-ben vette el Gyurcsány egyetértésével a Bajnai-kormány, kiváltva ezzel utólag is Márki-Zay elismerését, aki azt mondta: „Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani.” Arról is beszélt, hogy a 2009 és 2010 közötti durva megszorítások periódusa sok szempontból a legeredményesebb időszak volt Magyarországon. Alighanem hasonlóan „eredményes program” várható a baloldaltól, ha a 2022-es választásokon hatalomra jutnának.

Évi 540 ezer forinttal drágulna az egyedülálló idősek rezsije

Márki-Zay a jelek szerint azt sem bánná, ha a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer eltörlése miatt súlyos tízezrekkel kellene havonta többet fizetniük az embereknek. Ez pedig fosztogatással felérő megszorítást jelentene a legtöbb nyugdíjas számára. A baloldal azt tervezi, hogy a lakossági gáz- és áramárakat a piaci árakhoz igazítanák. De a piaci árakon alapuló rezsi azonnal 64 ezer forint többletköltséget okozott volna már novemberben egy átlagos magyar háztartásnak. Egy év alatt pedig mintegy 760 ezer forintot. A Századvég elemzése szerint egy egyedül élő ember esetében a jelenlegi, 16 ezer forintos rezsiszámla 45 ezer forinttal, összesen 61 ezer forintra emelkedett volna. Egy év alatt ez az összeg már 540 ezer forintra rúgna. Az idős nyugdíjasok jelentős része pedig egyedül él.