Orbán: A választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba

Megkezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fóruma a Gazdasági Évnyitó 2022. A rendezvényen előadást tart Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Minden kampány szolgál valami újdonsággal, a mostani elmossa a határvonalat a szórakoztatóipar és a politika között - mondta Orbán Viktor beszédének elején. 

A gazdaságról is kell beszélni, hiszen a tét komoly: 2010 után miután egy új alkotmányt fogadott el az országgyűlés, a gazdaságban is fundamentális változások indultak el. A mostani gazdaság már nem ugyanaz a gazdaság, ami 2010 előtt volt. A választás tétje pedig, hogy az újban maradunk vagy visszamegyünk a régibe – folytatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, hogy hogyan fog gondolkodni a kormány a magyar gazdaságról a következő években, amennyiben megkapják a felhatalmazást a választópolgároktól. A gazdaságpolitikában minden kommunista és szocialista megközelítést elutasítunk, hiszen azok tönkretették a gazdaságot, megölték a magántulajdont és annak kultúrateremtő oldalát is

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy amennyiben marad a kormány, akkor a magántulajdont fogja támogatni.

Orbán Viktor felidézte, hogy 7,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság. Mint ismert, ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése a rendszerváltás óta. Sőt, a miniszterelnök szerint 1977-ben növekedett ilyen mértékben a GDP.

A válságkezelés sikeres volt, ennek az az oka, hogy jó állapotban érte el Magyarországot a válság – emelte ki a kormányfő. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiaknak van egy mutatójuk, ami a gazdaság komplexitását méri, ebben a rangsorban a világ tizedik helyén van el hazánk.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nyitott gazdaságunk van, de ezzel együtt komplex is. Ha a magyar gazdaság nem lenne exportorientált, akkor mindenki sokkal szegényebb lenne.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt tranzit ország, így a legfontosabb, hogy a keletről érkező szállítmányok Magyarországon keresztül menjenek nyugatra. Ezért van szükség az utak és a vasutak fejlesztésére.

A kormányfő beszélt arról is, hogy az utóbbi időben ugyan megnövekedett az államadósság, de ez nemzetközi tendencia, például az osztrák államadósság még a magyarnál is magasabb. Felidézte, hogy 2010-ben 80 százalék feletti volt az államadósság, amit egyszer már sikerült lejjebb vinnünk, ez folyamatos prioritás a magyar gazdaságpolitikában, az emelkedés tehát csak átmeneti.

Az inflációról is beszélt a miniszterelnök, aki leszögezte, hogy sok helyen jóval rosszabbak a mutatók a magyarnál. Úgy véli ez a jövőben is így lesz, mert a klímapolitikát Brüsszel nem tudja kezelni.

Brüsszel olyan döntéseket hoz, ami az energiaárakat emeli. Ráadásul büntetik azokat, akiknek saját autója és ingatlana van, ez pedig egy adóemelés, ami szintén az inflációt fogja emelni – fogalmazott.

Parragh László arról beszélt, hogy Magyarországon a járvány és az infláció kezelésében is gyorsan és határozott kézzel részt vett, vesz az állam. Bár az árstopot a gazdasági szereplők nem szeretik, de a nagyobb baj elkerülése érdekében "ezt a békát le kellett nyelnünk".

A kamara elnöke kijelentette, felértékelődött az állam szabályozó szerepe az elmúlt időszakban és felértékelődött a kamara segítő munkája.

A kamarai hálózat javaslatai jelentős részben megjelentek a gazdaságvédelmi tervben, a gazdaság újraindításában is aktív szerepet próbálnak játszani. Olyan fontos javaslataik valósultak meg, mint például a munkahelyteremtő bértámogatás egyszerűsítése vagy a hitelmoratórium meghosszabbítása. A kiszállított készételek áfacsökkentése sok céget mentett meg, a SZÉP-kártya átjárhatósága is hasznos volt. Megjegyezte, tudják, hogy ilyen változtatásoknál mindig vannak vesztesek is, így a SZÉP-kártyánál is volt. A szocho csökkentését és a szakképzési hozzájárulást, a KIVA összeghatárának megemelését, a kkv-k rezsicsökkentést, valamint a vállalkozásokat támogató hitelprogramokat is kiemelte.

"Elértük azt, hogy ma többen jelentkeznek szakképzésbe, mint gimnáziumba"

- mondta Parragh László, utalva a munkaerőhiány egyik szegmensének sikeres kezelésére.

Sok megállapodás született a jelenlegi kormányzat és az MKIK között; 2010-ben, a választások előtt kötötték az elsőt, és minden választás előtt aláírták a megállapodást a folytatásról. "A különlegesség, hogy mindkét fél betartotta a megállapodásban foglaltakat" - jegyezte meg.

A 2020-ban indított krízishitel-konstrukciók, a 2021-es újraindítási hitelek segítségével 30 ezer vállalkozást értek el és 51 ezer működő hitelszerződést kötöttek - ez mindenki számára érzékelhető mentőöv volt.

Három éve mondja a kamara, hogy inflációs veszély van (az infláció fele várakozás, a másik fele valóság) - mutatott rá Parragh László. Elkerülni nem lehet az inflációt, csak tompítani. A nemzetközi folyamatok ebbe az irányba mennek, és a hazai folyamatok egy része is erre mutat. Az energiaárak megtöbbszöröződése, a kínai gabonafelhalmozás, a nemzetközi nyersanyagárak drágulása, a chiphiány tüzelte az inflációt.

Strukturális változások zajlanak a világgazdaságban, jegyezte meg a kamarai elnök. Ennek mindenki a nyertese akar lenni. A kamarának az alábbi témákra kell figyelemmel lennie.

• Egészségszuverenitás erősítése.
• Világgazdasági folyamatok figyelése a vállalatok oldaláról.
• A külkereskedelem mennyiségi és minőségi javítása, több cég részvétele.
• Hosszabb távon felértékelődik a biztonságos termelés és a vállalkozások közti bizalom.
• Innovativitás, digitális átállás.
• Vállalati pénzügyi tudatosság felértékelődése is fontos.
• Közepes jövedelmi csapdahelyzet elkerülése, dualitás megszüntetése.

Mindehhez összefogás és közös munka szükséges, zárta szavait Parragh László.

Varga Mihály arról beszélt, hogy az elmúlt héten két meglepetés is volt:

• az infláció magasabb lett a várakozásoknál, és
• a gazdasági növekedés is magasabb lett a várakozásoknál.

Ez azoknak volt meglepetés, akik nem hitték el, hogy a gazdaság nem a járvány előtti állapotba fog helyreállni - mondta a pénzügyminiszter.

2020 márciusában négy kihívás volt az ország előtt:

1. világszintű válság alakult ki, satufékezés történt mindenhol
2. a spanyolnáthajárvány óta az egyik legkomolyabb járvánnyal találtuk szembe magunkat, és nem volt senki, aki megmondja, hogyan kell vele megküzdeni
3. kiderült, hogy az oltóanyag előállítása 1-1,5 évet fog igénybe venni, arra kellett 2020 márciusában felkészülni, hogy tartósan együtt kell élni a gazdasági kihívásokat okozó korlátozásokkal
4. alkalmazkodni kell ehhez, különben negatív spirálba rántja az országot.

A kormánynak kezelnie kellett a járvány hatásait. Tudták, hogy lesznek olyan ágazatok, amelyeket jobban érint a járvány, mint másokat. Turizmus, légi közlekedés, sportágazat (komoly gazdasági szegmens mindenhol). Ezért volt fontos a sok hitelprogram és a bértámogatás, hogy mozgásban maradhassanak az érintett vállalkozások. Végül fenn kellett tartani a bizalmat, mert arra épül a gazdaság is - sorolta Varga Mihály.

A növekedési áldozatot kellett minimalizálni és mozgósítani kellett a költségvetési forrásokat - mutatott rá.

2008-2009-ben megszorítással kezelte a válságot az akkori kormányzat. A 2020-2021-es válságot (ami a világgazdaság tekintetében kétszer akkora volt, mint a 10 évvel korábbi) a kormány a saját erejéből tudta megoldani, nem kellett az IMF-et hívni, mint tíz éve, amikor piaci alapon nem volt jelentkező magas kamatok mellett sem.

A GDP 36 százalékát tette ki a magyar költségvetési átrendeződés a járvány segítésére.

Széles körű egyeztetés indult az állami intézményekkel, hogy elfogadtathassák a segítő csomagokat. Családokat, vállalkozásokat kellett segíteni: fejlesztési programokat kellett folytatni és új, beruházássegítő programokra volt szükség. Mindemellett adócsökkentést is végrehajtott a kormány, pénzt hagyva a vállalatoknál.