Leleplezzük a Magyar Zene Háza titkait!

A Magyar Zene Háza a korábban lepusztult Hungexpo-irodaházak helyén épült fel, az új épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelület újult meg. Az új épületek egy talpalatnyi zöldfelületet sem vesznek el a Ligetből, ugyanis csak olyan helyen építkeztek, ahol korábban is épületek vagy parkoló volt – emlékeztet a Ripost7.

A Liget Budapest Projekt keretében – közel 30 milliárd forintból – létrehozott kulturális centrum nemcsak lélegzetelállító építészeti megoldásaival, de környezettudatosságával is egyedülálló Európában. A Magyar Zene Háza tervezője a japán sztárépítész, Sou Fujimoto. Az volt a célja, hogy feloldja a természetes és az épített környezet közötti határvonalat, megteremtse a hangok természete és a természet hangjai különleges harmóniáját. A nyitottság és átjárhatóság jegyében az építész az épület oldalfalait üvegből tervezte, míg a tetőre álmodott, fénykutakkal tagolt szerkezet, hasonlóan a fák lombjaihoz, átereszti a fényt az épület belső helyiségeibe is. Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton – 168 pályamű közül – 2014-ben választották ki.

Növények leveleit formázták meg

Az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett több ezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítőelem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira.

A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, kizárólag hullámzó formák.

Bárki szabadon besétálhat ebbe a gyönyörű üvegpalotába, körülnézhet, beülhet a kávézóba. Több rendezvényre már elővételben elfogytak a jegyek, ha egy zenei programot akarunk megnézni, akkor érdemes előre megvásárolni a belépőt, akárcsak a kiállításokra.

Hangszerek is vannak a zenei játszótéren

„Olyan, mint egy zenés Csodák Palotája!” –mondta egy gyerek a Magyar Zene Háza melletti játszótéren, ami hétköznap, a hidegben is zsúfolásig megtelt.

Itt egyedi kültéri hangszerek találhatók, melyekből a gyerekek különleges hangokat, ritmusokat varázsolhatnak elő. Vannak dobok, a járólapokba elhelyezett zenélő párnák, melyek hangot adnak ki, ha rálépnek vagy ráugranak, sőt megtalálhatóak itt lábbal működtethető sípok is. Külön figyeltek az elhelyezésnél arra, hogy mozgáskorlátozott, kerekesszékes gyerekek is kipróbálhassák ezeket a különleges hangszereket.

Térérzékelős fülhallgatóval járható körbe

A Zene Házának állandó kiállítása a legelső átfogó zenetörténeti kiállítás Magyarországon. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Egy fülhallgatót kapnak belépéskor a látogatók, amit érzékel a rendszer és mindig arról szól a hanganyag, ahol éppen állunk az épületen belül. A térérzékelő fülhallgató segít tájékozódni a térben, a kijelölt pontokra lépve különböző dallamokat szólaltat meg a rendszer, amik az élet egyes szakaszaihoz kötődnek, mint például a gyermekkor, a szerelem vagy az elmúlás.