Vizitdíj, kórházi napidíj, privatizáció – Gyurcsányék bukott programjával házal Márki-Zay

Gyurcsányék miniszterelnök-jelöltje már 2018-ban arról beszélt egy siófoki kampányfórumon, hogy ő bizony drasztikus privatizációt hajtana végre az egészségügyben. „Meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet.” Közölte, egybiztosítós rendszert képzelne el, hogy egy kalapból menjen a pénz, de a szolgáltatók versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen. A Ripost7 cikke.

Drágulna az egészségügyi ellátás

A hazai baloldal Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével is tervbe vette a privatizációt. Az akkori parlamenti vitákban a Fidesz közölte, hogy az egészség nem lehet üzlet, mert a magánkézbe kerülő klinikák nem szeretetszolgálatok lennének, a tulajdonosaik pénzt akarnának keresni, ami biztosan megemeli a szolgáltatások díját, többe kerülne az egészségügyi ellátás.

Márki-Zay ezzel szemben egy interjúban azt fejtegette: álszentség azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió. Erről beszélt Gyurcsány is 2006-ban a Bajcsy-Zsilinszky kórház új épülettömbjének avatásakor.

„Az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni. Nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel.”

Márki-Zay mostanában úgy érvel a privatizált egészségügy mellett, hogy ha valakinek fedezi a biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár. Azt persze már inkább elhallgatta, hogy ilyesmire idehaza vagy épp Amerikában legfeljebb Bige Lászlónak és hasonló oligarcháknak lenne pénzük. A magánszolgáltatók bevonása melletti érvként felhozta azt is, hogy ő maga a várandós feleségével szinte azonnal tudtak időpontot kapni Amerikában, és gyorsan elvégezték a szükséges vizsgálatokat. „Ez Magyarországon is működne” – mondta, de az amerikai egészségügyi rendszer hátrányairól mintha elfeledkezett volna, az ugyanis nem véletlen, hogy kevés beteg van az amerikai kórházakban. Ez nem a hatékony egészségügynek köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy az ellátás sokak számára megfizethetetlenül drága. Jól mutatja ezt az az eset, amikor egy bostoni nő lába súlyosan megsérült, és szinte könyörgött a járókelőknek, hogy azok ne hívjanak mentőt, mert nem fogja tudni kifizetni az ellátás költségeit. Furcsa, hogy ezért az egészségügyi rendszerért rajong Márki-Zay Péter.

Elővenné a vizitdíj-automatákat

Figyelemre méltó az is, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje több rendezvényen és lakossági fórumon elmondta: nem ördögtől való gondolat a kórházi napidíj és a vizitdíj, bár tudja, hogy ez a téma a 2008-as népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás is.

Egy Facebook-videón fájlalta is az erről szóló döntést, mondván, hogy a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazást ki sem lehetett volna írni, mert a költségvetést érintette (ez nem igaz, hiszen csak a költségvetési bevételek elköltéséről nem lehet népszavazást kiírni).

Mindenesetre a népszavazás döntött, 50 százalék feletti részvétel mellett a szavazók több mint négyötöde utasította el a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.

A Magyar Orvosi Kamara sem támogatta a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, mert szerintük ezek bevezetésével nem nőttek volna érdemben a kórházak bevételei, valamint az orvosok fizetése, és nem változott volna a hálapénzzel kapcsolatos felfogás sem. Emellett számos orvos vélte úgy, hogy a vizitdíj – amelynek összege a körülményektől függően akár az ezer forintot is elérhette egy-egy konzultáció alkalmával – ellentétes az orvosi esküvel.

Szülészeti, sürgősségi ellátások veszélyben

Márki-Zay Péter támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, úgy véli: nem kell minden vidéki városban sürgősségi vagy szülészeti ellátás.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje így kormányra kerülve számos vidéki településen építené le az egészségügyi ellátórendszer különböző elemeit. A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Emlékezetes: a Gyurcsány-féle megszorítócsomag részeként számos kórházat szüntettek meg az országban. Köztük az Országos Pszichiátriai és Neuroló­giai Intézetet.

Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.