Ez az eredménye annak, hogy nem vagyunk bevándorlóország

Eurostat statisztika bizonyítja: Magyarország nem bevándorlóország.

Egy felmérés készült arról, hogy egy adott országban születő gyerekek közül hányan lesznek annak az adott országnak az állampolgárai. Ugyanis nem lesz mindenki annak az országnak az állampolgára, ahol születik. Ha a szülők nem állampolgárok, akkor a gyerek sem lesz az. Ilyen eset általában akkor fordul elő, ha külföldi állampolgárnak akkor születik gyereke, amikor egy másik állam területén tartózkodik. A leggyakoribb esetben a Magyarországon születő gyerek szülei itt tanuló egyetemisták vagy üzleti tevékenység miatt vannak Magyarországon.

2020-ban Magyarország területén 92 521 gyerek született, közülük 488-an nem lettek magyar állampolgárok. Ez közel fél százalék, ami elenyésző.

Viszont nyugaton nem túl rózsás a helyzet. Ez az arány sokkal magasabb azokban az országokban, ahol bevándorlók élnek. Németországban ez a szám 13, 6 százalék, Olaszországban 14, 5, Spanyolországban 15 százalék, Svájban 27 százalék, Ausztriában 19, 6. Az Európai átlag pedig 8 százalék. Arról nem készült ugyan statisztika, ha a szülők tanulás, munka vagy egyéb jogcímen tartózkodtak más országban gyerekük születésekor, de valószínűleg ezeknek a szülőknek a jelentős része illegálisan érkezett az adott országba.

Az adatokból jól látszik, hogy azokban az országokban, ahol a migrációt nem állították meg vagy támogatják, ott több migráns gyerek születik.

Bevándorlási moratóriumot vezetne be 3-5 évre Franciaországban Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója mindaddig, amíg új alapokra nem helyezik a migrációs politikát – írja az MTI.

A francia jobboldali politikus – aki két ciklusban is dolgozott EU-biztosként és több francia kormányban is volt tárcavezető – csak a nyár végén kívánja hivatalosan bejelenteni, hogy indul a jövő évi francia elnökválasztáson, már elindította internetes oldalát és több interjúban is bemutatta programjának fő elemeit.

Kapcsolódó

Hét hónapig vitáztak az iszlamizmusról a francia parlamentben, de megszületett a törvény

A szeparatizmusról szóló törvény szövegében végül nem szerepel a „iszlamista szeparatizmus” kifejezés.

Ezzel az ötlettel Michel Barnier vélhetően kanyarban akarja előzni a radikális iszlám visszaszorításával keménykedő Emmanuel Macron elnököt és a bevándorlás- és iszlámellenességre építő Marine le Pent.

A Le Figaro szerdai számában közzétett írásában a bevándorlási moratóriumról szóló elképzelésének konkrét részéleteit fejtette ki, miután szerinte „húsz éve valamennyi kormány hiába mutatott határozottságot a migrációs témában„.

Michel Barnier szerint „több százezer olyan külföldi él jelenleg Franciaországban, aki nem érti a francia nyelvet”. Ez „az elszenvedett bevándorlás„ álláspontja szerint csak veszteseket termel: „a született franciákat”, akik „időnként nem ok nélkül engednek az identitási kísértéséknek„, „a közelmúltban franciává letteket”, illetve az országban legálisan tartózkodó külföldieket, akiket sokszor megbélyegeznek, és mindazokat, akik többé-kevésbé méltatlan bizonytalanságban élnek.

Ebből a zsákutcából a volt miniszter szerint a kiút a 3-5 éves bevándorlási moratórium lehetne. Ez ugyanis időt adna „a gondolkodásra arról, hogy mi lehetséges, és a döntésre, hogy mi jó„. Szerinte a moratórium az előzetes feltétele a migrációs politika kézbe vételéhez annak érdekében, hogy legyen idő nemzeti konszenzust kialakítani erről a súlyos kérdésről.

A volt Brexit-ügyi főtárgyaló több konkrét intézkedést is javasol:

Michel Barnier emellett azon az állásponton van, hogy

„A hozzánk érkező külföldiekben meg kell hogy legyen a szándék ahhoz, hogy a francia társadalomhoz tartozzanak” – véli a volt EU-biztos, aki egy „megerősített integrációs paktum„ bevezetését is szeretné az érkezők számára. Ebben a munkavállaláshoz kapcsolódna nyelvi, nevelési és állampolgári ismeretek elsajátítása is.

Michel Barnier írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációs kérdést „nem lehet az európai és nemzetközi kontextus nélkül megközelíteni”. Ezért az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) megerősítését és jobb koordinációját javasolja, valamint a migrációs politikák összehangolását és az emberkerekedő-hálózatok elleni küzdelem megerősítését.