Jelentős béremelésekkel indul 2022 – videó

A járvány ellenére is nő a magyar gazdaság, a kormány pedig arra törekszik, hogy a gazdasági növekedésből a munkavállalók is részesüljenek, mondja a kormányszóvivő friss videójában, amelyben összefoglalja, milyen béremelésekkel indul az év.

A közszféra béremelésére 800 milliárd forintot fordít az állam, és 750 milliárd forintnyi adócsökkentéssel segíti a kormány a vállalkozókat a minimálbér-emelés végrehajtásában – jelentette ki Szentkirályi Alexandra.

Ezek a béremelések nem valósulhatnának meg a jó gazdasági teljesítmény és stabil pénzügyi gazdálkodás nélkül – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány veszélybe sodorta az egészségügy mellett a gazdaságot, így a béremeléseket is, ezért az egészségügyi védekezésre és a gazdaság védelmére több ezer milliárd forintot költött a kormányzat. A védekezés eredményes volt, hiszen a magyar gazdaság növekszik, a kormány pedig arra törekszik, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdasági növekedésből – fűzte hozzá.

Januártól újabb 21 százalékkal nő az ápolók bére és folytatódik az orvosok béremelési programja is. Utóbbinak köszönhetően 2020-hoz képest átlagosan két és félszeresére nő az orvosok fizetése. Ugyancsak januártól 20 százalékkal nő a szociális, a bölcsődei és a kulturális dolgozók bére, illetve 10 százalékos béremelésben részesülnek a pedagógusok, a rendőrök és a katonák, továbbá februárban 6 havi pluszjuttatást, fegyverpénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók – sorolta.

Januártól 20 százalékkal nő a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér is – mondta Szentkirályi Alexandra.

Magyarország növekedése az idén hat százalék fölött lesz, a foglalkoztatásban jobban állunk, mint a járvány előtt, elkerültük a tömeges magán-, családi és vállalati csődöt, és van esély arra is, hogy újra csökkenő pályára állítsuk az államadósságot – összegezte az idei évet a Mediaworks Hírcentrumának adott interjújában Varga Mihály.

A pénzügyminiszter a Magyar Nemzet pénteki számában közölt interjúban emlékeztetett, hogy a járvány előtti évtizedet Magyarország adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használta fel, így a világjárvány okozta gazdasági visszaesés ellensúlyozására a kormány költségvetési átrendezéssel tudott keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. Nem kellett külső pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Emiatt azonban megugrott a hiány és az államadósság, de ez történt Európa más országaiban is – tette hozzá.

Varga Mihály reagált Surányi György volt jegybankelnök kritikájára is, aki egyebek közt azt kifogásolta, hogy az egyensúlyi mutatók, feltételek rosszabbul állnak, mint korábban. A pénzügyminiszter kijelentette: minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi a 2020-2021-es gazdasági visszaesést, amely kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008-2009-ben. Véleménye szerint a gazdasági mutatóinkat összehasonlítva más országokéval, Magyarország nem áll rosszul. Megjegyezte, hogy Magyarország GDP-hez viszonyított adósságállománya jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, és most azon dolgoznak, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.

Beszélt arról is, hogy a sikeres újraindítás után a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. Ezért az egyensúlyi pályához való gyorsabb visszatérés érdekében egy év végi kiadási plafont húzott a kormány, 350 milliárd forinttal növelve ezzel az idei pénzügyi tartalékokat, a jövő évi költségvetésben pedig egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el. Ezzel a lépéssel kisebb hiány és így kisebb adósságállomány érhető el.

Hozzátette: nem tart attól, hogy az állami beruházások elhalasztása fékezheti a következő év gazdasági növekedését, továbbra is jóval öt százalék fölötti növekedéssel számol 2022-re. Hozzátette, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27,5 százalékos beruházási rátája a magyar gazdaságban van.

A tárcavezető közölte: a tartalékokat úgy növeli a kabinet, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.

Az egyensúlyi mutatók javításával Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben, erősödik a pénzügyi stabilitás, tovább javulhat a befektetői megítélés – összegezte a tárcavezető.