A 4 gyerekes anyuka kiderítette, hogyan bánjunk a nehezen nevelhető gyerekkel

Péri Orsolya első diplomáját óvónőként szerezte meg, majd a Kaposvári Egyetemen gyógypedagógusként is lediplomázott. „Első gyermekem, Botond 25 éves koromban, 2007-ben született. 2009-ben megérkezett a kislányom is, Zsóka. Akkor kezdtem észlelni a problémákat a kisfiamnál” – mesél a kezdetekről a gyógypedagógus édesanya, aki ekkor családjával még Angliában élt, hogy összegyűjtsenek egy kis tőkét egy családi ház beugrójához.

„Őrjöngött a gyerek a nyaraláson”

„Botond merevsége, a sok-sok félelem benne, bizonyos dolgoktól való tartózkodása, erős elutasítása, a nagyon erős dühkitörései szemet szúrtak. 3 éves korában például, amikor elmentünk egy tengerparti fürdőhelyre, a nap katasztrófába torkollt. Botond őrjöngve ordított, semmiben nem akart részt venni, nem akart a vízbe menni vagy játszani, hiába próbáltuk rávenni. Ott sem akart maradni, csak, kiabált, hogy 'Menjünk innen!' Mindez azért volt, mert zavarta a sok gyerek, a hangos zene, a zsivaj, a rengeteg vizes játék. Nagyon nagy kudarc volt az a nap, a férjemmel is nagyon összevesztünk emiatt” – idézi fel a keserű emléket.

„Kirohantam egy parkba és zokogtam”

„Botond 19 hónapos volt, amikor megszületett Zsóka, és hiába készítettük fel a testvére érkezésére, zavarta, hogy nem vele foglalkozom. Híres vagyok a birkatürelmemről, de amikor a kisfiam a kistesója ellen fordult, akkor én is kiborultam, annyira, hogy a gyerekeket apjukra hagytam és elrohantam otthonról. Egy közeli parkba futottam és ott kóboroltam zokogva…”

A 3. gyermek, Lukács is nehezen kezelhető

Amikor a család 2011-ben hazaköltözött Londonból, Orsolya házassága már nem jól működött, és hamarosan elváltak férjével. Néhány év múlva viszont rátalált a szerelem és újra férjhez ment.

„A 2013-ban született Lukács ugyanolyan, mint a bátyja. Csak az ovis beszoktatása egy évig tartott. Mintha nem az én gyerekem lett volna, őrjöngött és hisztizett, minden második héten otthon volt, mert lebetegedett. Volt egy nyaralásunk is, amit végigcirkuszolt. Letti lányommal akkor voltam 2-3 hónapos várandós. Az utat egyfajta nászútnak is szántuk a férjemmel, de rémálom lett belőle”.

A negyedik gyerek, Letti 2016-ban született. „Ő, akár csak Zsóka, nagyon alkalmazkodó, velük soha nem volt probléma. Ők ketten teljesen kezelhetők. Zsóka most kezd kamaszodni, de még így is könnyű vele a fiúkhoz képest”.

Gyakori az önmarcangolás a szülőknél

Orsolyában évekig az munkált, hogy ő csinál valamit rosszul fiaival és gyakran hallja vissza olyanoktól, akikkel együtt dolgozik, hogy mindig magukban keresik a hibát. „Úgy érzik, elrontottak valamit a gyerekük nevelésben. Én is, csak amikor a kislányom megszületett és láttam, hogy ő teljesen más személyiség, hogy nincsenek vele problémáim, akkor kezdtem gyanítani, hogy nem lehetek én a ludas. Ezért kezdtem el a szakirodalmakat kutatni, hogy hogyan tudnám a kisfiam jobban nevelni, hogyan válhatnék jobb anyukájává”.

Saját gyerekén tesztelte az újonnan tanult módszereket

„Három éve bukkantam olyan külföldi szakirodalomra, amelyekben megoldást találtam a problémáinkra” – mondja Orsolya, aki szerint először is meg kell nézni, hogy mi okozza a problémát. „Nem lehet ugyanazt a módszert alkalmazni minden gyereknél. Egy teszt kitöltése után kielemezzük a gyermek tüneteit, ez segít felderíteni a problémát. Lehet, olyan tünete, hogy nem akarja felvenni a zoknit, ami adódhat abból, hogy állhatatos. Nem vesz fel olyat, ami autós, vagy kék színű, ami azért is lehet, mert érzékeny. Lehet, hogy rossz érzés neki, ha a bőréhez ér a pólóban lévő címke. Ez túlérzékenységre is utalhat. Lehet, hogy energikus, aki nem képes leülni egy perce sem és rohangálnia kell egyfolytában. Ha ő intenzív gyerek – ami Lukácsnál is megvan – és nem sikerül egy pillanat alatt felvenni a ruháját, akkor letépi és őrjöngve elrohan, és ha még energikus is, akkor rögtön fut is három kört”.

Online tréngen tanítja módszerét

Orsolya szerint a szülőknek ki kell találni, hogy gyermekükre melyik vonás illik. Aztán a lényeg az együttműködés.

„Ezeket az együttműködő módszereket tanulhatják meg online tréningeimen a szülők, ami persze mindig egyedi. A szakirodalom gyengéd ösztönzésnek hívja a módszert, ami a bátorításról szól. Hogy elkezdjük lépésekre bontani a szituációt és így közeledünk afelé, hogy ő saját elhatározásából bemegy például egy edzésre. Rengeteg módszer és technika létezik, amellyel közelíteni lehet a szülő és a gyermek közti álláspontokat”.

További részletek a január 4-én megjelenő Ripost7 hetilapban. Keddtől keresd az újságárusoknál!