kulcsár edina
Az előrejelzések szerint nem lesz ma könnyű dolguk az utakon közlekedőknek sem.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ma nagyobb területen is viharos (60-80 km/h, lokálisan 90 km/h-t is meghaladó) széllökésekre kell számítani, főként a Dunántúlon és az északkeleti harmadban. A viharos szél a Dunántúl hóval borított területein (kiemelten a Bakonyban) hófúvást is okozhat. A szél várhatóan a késő esti órákban fokozatosan veszít majd erejéből.
A keleti területekre érkező vegyes halmazállapotú csapadék vasárnap a déli órákat követően egyre nagyobb területen vált át havas esőbe, majd hóba. Elsősorban a délkeleti tájakon lepel-5 cm (lokálisan akár 5 cm-t meghaladó), a Tiszántúl északi felén az esti óráktól kezdődően lepel-pár cm friss hó hullhat.
Az erős szél többféle balesetveszélyes helyzetet teremthet a közutakon, ezért fogadjuk meg az ORFK-OBB tanácsait!
Az útra keresztirányú szél – amire leginkább a magasépítésű autók kényesebbek – a járműveket letérítheti a követett nyomvonalról. A tehergépjárműveket, buszokat, vagy utánfutókat vontató járműveket vezetve szélben különösen kell figyelni, és lehetőség szerint kisebb sebességgel kell haladni, illetve ha a sofőr észleli a billenés veszélyét, akkor jobb mielőbb szélvédett helyen félreállni a járművel addig, amíg csillapodik a szél.
Erős szélben a felsorolt szélérzékeny járművek közelében haladó személyautósoknak is jobban kell figyelniük, előzéskor, kikerüléskor nemcsak arra, hogy a széltől a másik jármű elhagyhatja a nyomvonalat, de arra is, hogy mellé érve az előzést-, elhaladást végző autó hirtelen szélárnyékba kerül, ami miatt letérhet az addigi irányról, és a szélárnyékból kikerülve ez ismételten megtörténhet.
Tereptárgyak mellett elhaladva, ezek lehetnek nagy méretű épületek, felüljárók lábazata, vagy akár egy dombhát, szintén szélárnyékba kerülhet a jármű, tehát a mozgása, viselkedése hirtelen megváltozik.
Nagy szélben kerülni kell a nagy sebességű haladást is. Menet közben az autók karosszériájára felhajtóerő hat, amely a haladási sebességgel. A felhajtóerő növekedésével pedig csökken a tapadás. Szerencsétlen esetben a sofőr elvesztheti az uralmát a kocsi fölött, sőt az autópályáinkon megengedett maximális sebességet viharosan szeles időben jelentősen túllépve a szél a kocsi alá kapva fel is boríthatja a járművet.
Tehát erős szélben mérsékelt sebességgel kell haladni, amellyel az autó mozgása érezhetően nyugodtabb, ez helyzettől függ, a sofőrnek kell éreznie, mit engedhet meg magának és az autójának a biztonságos haladásért. A visszafogottabb menetsebesség abból a szempontból is előnyös, hogy a viharosan szeles időben a szél az útra sodorhat nem odavaló akadályokat, letörhet faágakat, amelyekre rá-, vagy nekihajtva a közlekedő balesetet szenvedhet. Lassabban haladva több idő jut az akadály észlelése után a cselekvésre, fékezésre vagy kikerülő manőverre.