Ezzel a módszerrel vizsgálják Szent László koponyáját

Kristóf Lilla Alida jelenleg – többek között – Szent László hermájának és koponyaereklyéjének tudományos elemzését végzi. A kutatás idén új lendületet kapott és hamarosan a nagyközönség elé tárják az eredményeket.

Több egyetem, kutatóintézet bevonásával, szerteágazó szakterületek képviselőivel kutatják Szent László hermáját és koponyaereklyéjét. A tudomány fejlődése most új lehetőségeket nyitott meg.

„2011-ben kaptunk erre először engedélyt„ – mondja Kristóf Lilla Alida antropológus, a biológiatudományok doktora. „Akkor szkenneltük először a csodálatos aranyozott hermát, azaz az ereklyetartót és Szent László koponyáját is. A DNS-vizsgálat akkor sajnos eredménytelenül zárult, mivel csak töredékes humán DNS-t tudtak kinyerni, ami alkalmatlan volt arra, hogy referencia-anyagként szolgáljon.”

Az állkapocs alsó részét sikerült rekonstruálni

Szent László koponyája nem volt teljes: csontdarabok hiányoztak, ezeket ereklyeként adományozták templomoknak, egyházmegyéknek az évszázadok alatt. Egyébként a koponya jó állapotban van, az állkapocs viszont teljes mértékben hiányzott.

„Több hely is felmerült, hogy hol lehet a koponya ezen része. Patonay Lajos anatómus vezetésével Lengyelországban és Bolognában is járt a kutatócsoport. A koponya CT vizsgálata alapján pontos 3D-s nyomtatást tudtunk készíteni, ezért nem volt akadálya, hogy ellenőrizni tudjuk a feltételezett állkapcsokat. Azonban egyik sem volt Szent Lászlóé„ – meséli a kutató, aki hozzáteszi, hogy Patonay Lajos, aki fogorvosként, szájsebészként is praktizál egyébként, a felső állkapocs alapján a fogak kopásából, a fogmedrek állásából és egyéb részletekből rekonstruálni tudta a teljes állkapocscsontot a fogazattal együtt.

Egy fogból vettek genetikai mintát

Kristóf Lilla Alida készítettem egy kutatási tervet, amit elfogadott Veres András győri megyéspüspök és engedélyezte a projekt újraindítását. Ennek egyik fő célja az volt, hogy a hermát ipari CT-vel is megvizsgálják, új fotódokumentációt készítsenek és egy nagyobb összefoglaló kötetet jelentessenek meg Szent Lászlóról. Az elmúlt évtizedben a genetikai vizsgálati technikák sokat fejlődtek, így – több egyetem és intézet összefogásával – újabb genetikai vizsgálatot is elvégezhetnek.

„Bíró András Zsolt antropológus kollégám ajánlására Török Tibor genetikus professzorhoz fordultam. Ő és tehetséges tanítványa, Dr. Neparáczky Endre, akik a Szegedi Tudományegyetem mellett a Magyarság Kutatóintézetéhez is kötődnek, egy teljesen új archeogenetikai vizsgálati módszerrel dolgoznak Magyarországon. Az eljárás a legkevesebb roncsolás mellett alkalmazható” – mondja a Ripost7-nek Kristóf Lilla Alida. Neparáczky Endre és munkatársai az új archeogenetikai módszernek köszönhetően a fogból vettek az elemzéshez szükséges mintát, magát a fogat pedig vissza is tudták helyezni a felső állkapocsba. Szabad szemmel nem is látható a beavatkozás.

„Számomra is csoda volt, hogy ilyen létezik, mégis megcsinálták!„ – lelkendezik a kutató.

Hamarosan közzéteszik az eredményeket

Szokás szerint először nemzetközi szakmai folyóiratban publikálják majd az eredményeket, szigorú lektorálás után, ezután tájékoztatják a nagyközönséget is az új kutatási eredményekről. Most először láthatjuk majd 4 dimenzióban Szent László király koponyáját és a hermát. Dr. Balogh Attila idegsebész ugyanis egy olyan szoftvert és készüléket fejlesztett ki az anatómia és a saját szakterülete számára, amely az antropológiában is kiválóan alkalmazható.

„Ez egy világszabadalom. Korábbi verzióját már alkalmaztuk a 2011-es kutatásnál is” – meséli a kutató. „A technológia képes rendkívül látványossá és bemutathatóvá tenni a hermát és a koponyát, amit eddig csak a kutatók láttak. Mostantól nem csak fotókon, hanem 4 D-ben beforgatva és nagyítva, a szabad szemmel láthatatlan részletek is láthatóvá és élvezhetővé válnak minden érdeklődő számára. Készül egy 400 oldalas kötet is angol nyelven, hogy a nagyvilág elé tárjuk ezt a kutatási eredményt és az Árpád-házi korszakot, középkori történelmünket, a keresztény gyökereinket és értékeinket„ – mondja Kristóf Lilla Alida.

Hamisíthatatlan lesz a herma

A humán CT vizsgálat az embereket „szkenneli” a belső szerveikkel együtt, de a technológiát alkalmazzák a gépgyártásban is, ahol fémeken megy át a röntgensugár, ily módon láthatóvá válik a fém szerkezete. „Mivel a herma ötvösmunka, nincs két egyforma belőle. Amikor ez a vizsgálat létrejön, látni fogjuk a belső szerkezetét, a finomságait, repedéseit. Ez pedig szenzációs eredménnyel kecsegtet, mivel innentől kezdve hamisíthatatlanná válik ez az ötvös remekmű. Gyakorlatilag ezzel a vizsgálattal a fém „DNS-ét”, „ujjlenyomatát” vizsgálják. Reméljük, hogy a 4. járványhullám lecsengése után szabad utat kapunk a Széchenyi István Egyetemmel elvégzendő vizsgálatra” – mondja Kristóf Lilla Alida antropológus.  

Az ereklye és a herma története

Történelmileg soha nem volt kétséges, hogy a Győrben őrzött koponya Szent Lászlóé, hiszen pontosan végig követhető a koponyaereklye útja. Az 1200-as évektől kezdve évszázadokon át eskütételre használták. A koponyaereklyén látszik, hogy az emberek rengetegszer megérintették.

Az 1600-as években Náprági Demeter – aki 1607-től haláláig volt győri püspök -, a protestáns pusztítások miatt elmenekítette az ereklyét Váradról Győrbe, már a Zsigmond korabeli hermával együtt. Itt végül biztonságos helyre lelt az egyik legfontosabb egyházi és nemzeti kincsünk.

A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár szerette volna, ha készül arcrekonstrukció a koponya alapján Szent Lászlóról, Kristóf Lilla Alida antropológus javaslatára viszont egy komplex, kiterjedt kutatást végeztek, ami több tudományterületet is magába foglalt. 2011-ben elkészítették mind a herma, mind a koponyaereklye 3D–4D szkenneléseit, az akkori elérhető legmodernebb technológiával. Készült morfológiai vizsgálat, dobüreg- és hallójárat-vizsgálat endoszkópos eljárással, a koponya radiológiai vizsgálatai. Az eredményeket színvonalas kötetben tették közzé történeti, bölcsészeti háttértanulmányokkal 2017-ben. A kutatás ezt követően félbeszakadt, majd idén vett új lendületet.