kulcsár edina
A legfontosabb az, hogy a fogyatékkal élő emberek is minél önállóbban élhessenek, és ehhez a társadalmi elfogadáson kívül a digitális technika is a segítségükre van, mondta el lapunknak a fogyatékkal élő emberek világnapja alkalmából Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengén látók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke.
Azért nyilvánította az ENSZ december 3-át a fogyatékkal élő emberek világnapjává 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os felmérése szerint Magyarországon mintegy 408 ezer ember él fogyatékossággal.
„Ez a világnap ugyanúgy szól például a siketekről és nagyothallókról, a beszédhibásokról, az autistákról, mint arról a nagyjából 80 ezer emberről, aki látássérült„ – kezdte Dr. Nagy Sándor. „Rendkívül jónak tartom, hogy van egy ilyen nap, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy a társadalom sokszínű és nem „szuperemberekből” áll.”
Dr. Nagy Sándor szerint a fejlődés óriási: az ókori spártaiak a fogyatékkal született csecsemőket még ledobták Tajgetoszról.
„Ahogy fejlődött a társadalom, egyre gondoskodóbbá vált a fogyatékkal élőkkel, de ez ahhoz vezetett, hogy elkülönítették őket, kizárták a társadalomból, a hétköznapi életből. Az integráció nagyon fontos, de nem szabad átesni a ló túlsó oldalára sem: a látássérültek például csak ott tanuljanak együtt a látókkal, ahol ennek a feltételei adottak. Ha ez nem így van, a vak vagy látássérült lemarad, romlani kezdenek a tanulmányi eredményei. Ugyanakkor a társadalomnak mindent meg kell tennie, hogy a fogyatékkal élők is teljes jogú tagjai legyenek” – fejtette ki Dr. Nagy Sándor.
Az MVGYOSZ elnöke szerint jó irányba fejlődik a magyar társadalom, az 1998-ban elfogadott, fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló törvény is sokat segített, de van még bőven tennivaló.
„Az infokommunikációs akadálymentesítés most a legfontosabb” – emelte ki. „Mit is jelent ez? Például a webfejlesztőknek gondolniuk kell arra, hogy a látássérült emberek számára is használható applikációkat és weblapokat fejlesszenek. Ebben még hatalmas a lemaradás. Ugyanakkor a fizikai akadálymentesítésről sem szabad megfeledkezni, például az egészségügyi intézményekben és az utakon, útkereszteződésekben. Rendkívül sokat segítene a vakoknak egy, már rendelkezésre álló technológia, amit sajnálatos módon azért nem használnak ki, mert sokakat zavar. Az úgynevezett beszélő lámpák nagyon előnyösek a látássérült emberek számára, amikor át akarnak kelni a túloldalra. Sajnos tudok olyan városról, ahol este hat után ezeket lekapcsolják, mert zavarónak találják„ – mondta a szervezet elnöke, aki egy újszerű módszerről is beszámolt.
„Az MVGYOSZ látó emberekkel működtet egy operátori központot, amely a vakoknak, látássérülteknek ad hatalmas segítséget. Ha valaki például egy termék szavatossági idejét szeretné megtudni vagy a mosógép beállításával akadt el, nem kell mást tennie, mint a mobilja kameráját arra fordítani és a nap 24 órájában ingyenes segítséget kap. Fontos hozzátenni, hogy ez a látást pótolja, de nem ad tudást” – tette hozzá Dr. Nagy Sándor.
Ezt a módszert szeretnék majd tovább fejleszteni és létrehozni egy olyan applikációt, amely országszerte megmutatja, hogy hol vannak beszélő lámpák, de egyéb dolgokra is lehetne használni.
„A magyar kormány biztat minket a további fejlesztésre, uniós pályázatot is kiírnak a témában” – tette hozzá az elnök. „A cél az, hogy a fogyatékkal élők minél önállóbban tudjanak élni és az emberi jogaikat ugyanúgy tudják gyakorolni, ahogyan a többiek” – tette hozzá Dr. Nagy Sándor.