kulcsár edina
Megmarad az eredeti külseje, de belülről teljesen újjászületik Budapest egyik legendás épülete, a 103 éves műemléki Gellért Hotel.
A Gellért Hotel most bezárt, de a vele „összenőve” működő Szent Gellért Gyógyfürdő nyitva marad. Az most nem újul meg, mivel a Budapest fürdőit kezelő önkormányzati vállalat tulajdona. A hotel újranyitására egyelőre nincs pontos dátum. A Gellért Hotelt eddig működtető Danubius Hotels 2019-ben adta el a szállodát az Indotek Groupnak, amely most teljes rekonstrukciótba kezd a műemléki védelem alatt álló létesítményben.
Kovács Tamással, a Hosszúlépés idegenvezetőjével a Metropol is bejárhatta a 103 éves hotelépület zegzugait.
Korábban ezen a helyen a Sárosfürdő állt, de az már nem volt méltó az épülő Újbuda „kapujának”, miután felépült a híd, amelynek akkor még Ferenc József híd volt a neve.
„Nem volt egyszerű történet. 2 nyertes terv és 3 építész is volt az induláskor, és az épület végső verziója egy „hibrid” lett, Sterki Zidor, illetve Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr terve összeötvözéséből. 3 részre osztották a munkát, Sterk Zidor a homlokzat és a belső alaprajzi eltervezésért, Hegedűs Ármin a szállórésznek a belseje és annak a részleteiért, amíg Sebestyén Artúr leginkább a fürdő megtervezéséért volt felelős.
Az építkezés 1911-ben kezdődött, de a világháború miatt elszálltak a költségek és az 5 millió koronás építési árból hirtelen a duplája, 10 millió lett. Az embereket elvitték katonának, így nehezen haladt az építkezés, ami végül 7 évig tartott, és már olyanokat írt róla a sajtó, hogy “a főváros legkínosabb ügye”, “erkölcstelenül nagy költségekkel”. De a végeredmény pazar lett, és már egy évszázada meghatározza Budapest látképét – és ez így is marad, hiszen a műemléki védettségű épület összképét kívülről érdemben nem alakítják át.
A fürdő és a szálloda alagsora egybeér, egyetlen ajtó választja el a két területet.
Itt vannak természetesen feltörő vízforrások és van egy „forrásalagút” is. Innen indultak volna külön vezetékek a szobákba is.
„Az is része volt a luxusszálló hangulatának, hogy a nagyobb lakosztályokba külön bevezették a gyógyvizet. Ez egy nagyon jónak tűnő, ám valójában nagyon rossz ötlet, hiszen ha kis átmérőjű réz csövön gyógyvizet vezetünk át abból nagyon hamar lesz dugulás„ – mondta az idegenvezető.
Korabeli „aquapark”: „indíts, itt a Guszti néni!”
A Gellértet akár családi aquaparknak is nevezhetjük, hiszen volt fürdő, pezsgőfürdő és hullámfürdő is. Nem csak a hétköznapi emberek élvezték a hullámokat. A két világháború közti bulvársajtó „sztárja”, Auguszta főhercegnő például imádta a hullámokat. “Ha jött, már előre telefonáltatott, a portás a kapuban várta, kisegítette a kocsiból és bekísérte a öltözőbe. Ott átadta a fürdőmesternőnek, az bevezette a díszkabinba. Mindennap friss virág volt az asztalon. Míg a főhercegnő vetkőzött, a főportás bekiabált a gépházba -indíts Gergely, itt a Guszti néni! – , mert amíg a felség a fürdőben tartózkodott, a hullámoknak állandóan működniük kellett. A fürdőmester nő meg egy udvarhölgy kikísérte Augusztát a medencéig, lesegítették a köpenyét és besegítették a vízbe. Nagy piros gumisapkáját a fülére húzta, háttal a hullámra feküdt, úgy himbálta magát.”
Ha kíváncsi vagy mi volt korábban a szálloda előtt, illetve további érdekes fotókat és megnéznél, keresd a Ripost7 hetilap kedden, december 14-én megjelent számát az újságosoknál, vagy egyéb árusítóhelyeken!