Kísérteties hasonlóságot találtak a spanyolnátha és a koronavírus között

A spanyolnátha 1918-19-ben három hullámban söpört végig Európán, akárcsak a koronavírus-járvány 2020-2021-ben, de még két évig voltak utórezgései és a szezonális influenzajárványba belesimulva egy ideig még megmaradt. Ugyancsak hasonlóság, hogy a spanyolnátha-járvány lecsengését követően a fertőzést túlélők közül többen elhúzódó tünetekre panaszkodtak – akárcsak most a posztcovid tünetegyüttes.

Ha egymás mellé rakjuk a spanyolnátha- és a koronavírus-járvány fertőzési görbéjét, látjuk: szinte párhuzamosan haladnak. A védekezés képei is kísértetiesen hasonlók egymáshoz a szükségkórházakkal, a maszkokkal...

A spanyolnátha első hulláma 1918 tavaszán még nem volt túl veszélyes, a második hullám volt a leghosszabb és legpusztítóbb, a harmadik 1919 február elején érte el a csúcsot, de még 1920-ban és 1921-ben is voltak újabb fertőzöttek.

100 éve is ugyanúgy védekeztek, mint most: bezárták az iskolákat, megtiltották a tömegrendezvényeket és maszkot kellett hordani az utcán – sőt, büntették az akkor még szokásban lévő utcai köpködést is. Egy nagy különbség azonban van: akkor nem volt oltóanyag a betegség ellen, most viszont van.

Az oltásnak köszönhetően ma jó az esély a túlélésre

A koronavírus nagyjából ugyanolyan veszélyes, mint a spanyolnátha, de jóval kevesebb a halott. Ez az elmúlt 100 év fejlődésének köszönhető: a spanyolnátha ellen nem volt gyógyszer és oltás, kezdetlegesek voltak a terápiák, míg ma sokkal jobb a higiénia, sokféle gyógyszer és terápia létezik, és ezeket folyamatosan fejlesztik is, így ma egy betegnek sokkal jobbak az esélyei.

A fő különbség azonban a védőoltás! Magyarországon bárki felveheti az oltást és ezáltal védettséget szerezhet. A kórházban ápolt betegek nem egészen 1 százalékát teszik ki a beoltottak, így aki biztonságban szeretne lenni, oltassa be magát!