Hídra vetítve nézi a mesét a világjáró magyar kisfiú, aki már több tucat országban járt

Markó Leopold születésétől fogva a világot járja. Még csak 30 hónapos, de már 30 országban megfordult. Az Instagram népe Poldiként ismeri. Augusztus elején még a gízai piramisok tövében sétált szüleivel, a szeptembert viszont már a görög Meteorák tövében köszöntötte. A világjáró kisfiú nagyon rutinos utazó, de a meséket is nagyon szereti. Így édesapja néha egy 300 éves hídra, máskor a lakókocsijuk hátuljára vetít neki.

Játékos név, de bárki meg tudja jegyezni

A kisfiú névének kiválasztásában szerepet játszott, hogy az egész világon könnyen kimondható legyen, és van benne egy kis játék: a Markó Poldi névről egyből beugrik a világfelfedező Marco Polo. A kisfiú kétéves korára a hazáján kívül járt már Guatemalában, Mexikóban, Ausztriában, Ukrajnában, Szloveniában, Olaszországban, Vatikánban, Thaiföldön, Hong Kongban, Makaóban, Katarban, Csehországban, Szlovakiában, az USA-ban, Jordániában, Izraelben, Dubajban, Lengyelországban, Litvaniában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Németországban is a szüleivel.

Sosincs pontos tervük, menet közben alakul

Azóta újabb hat országgal bővült a lista, nyár elején repülővel Egyiptomba utaztak, de épp csak hazaértek, már tervezték a következő lakókocsis túrát.

„A mostani utazásunk mottója: akkor ma itt alszunk„ – mesélte Okos Tímea.

„Amikor elindultunk Budapestről, még fogalmunk sem volt arról, hogy estére hova sodor minket az út, menet közben döntöttünk mindenről. Szokás szerint elvárások helyett elképzelésekkel, pontos tervek helyett vázlatpontokkal vágtunk bele a balkáni utazásba és így mindig jól sülnek el a dolgok” – fogalmazott Tímea.

Sötétben érkeztek, csodára ébredtek

Egy este a család kis úttalan utakon kezdte el keresgélni azt a helyet, ahol az éjszakát tölthetik.

„Betévedtünk egy szúnyogos susnyásba, vacak utakon döcögtünk, már belefáradtunk, kezdtük feladni, amikor egy étterem előtt megláttunk egy placcot a parton. Az étterem már zárt, és a kérdést sem értették, hogy megállhatunk-e ott éjszakára, hiszen ez természetes. Reggel csodálatos látványra ébredtünk a lakókocsiban a Duna partján: Galambóc vára volt a kilátásunk. Szerbia volt Poldi 27. országa” – mesélte Tímea.

Szabadság, Meteorák, istenek

A világjáró család Szerbiából Koszovóba utazott, majd onnan Észak-Macedónián át Görögországba. Az este a tengerparton érte őket. Amikor egy jó hosszú alvás után a kis Poldi kinézett a lakóautó ablakán, a Meteorákat látta meg. Mindjárt mondta is a szüleinek: ott laknak az istenek!

„A lakókocsis utazásban a szabadság a legjobb” – folytatta Tímea.

„Az egyik legjobb dolog, hogy az aranyló reggeleken még fogalmunk sincs, aznap este vajon hol parkolunk majd le – erdőben, hegyekben, egy több száz éves kőhídnál vagy éppen közvetlen egy tó, tenger, folyó partján. Bárhol, ahol éppen kedvünk tartja, de a lényeg, hogy ha este Poldi mesét szeretne nézni, azt is megoldjuk. Volt már, hogy hídfalra, de olyan is, hogy a lakókocsi hátuljára vetítettük neki„ – mosolyodik el az anyuka.

Miből, mikor?

Poldi szülei ugyanúgy dolgoznak, mint mindenki más, édesapja üzletember, édesanyja alkalmazott egy cégnél, Poldi bölcsődébe jár. A szabadságukat és az ünnepeket, hétvégéket töltik utazással. Ahogy Tímea fogalmaz: ők nem tárgyakat gyűjtenek, hanem élményeket. Többnyire a lakókocsiban alszanak és a helyben vásárolt élelmiszereket fogyasztják. A látnivalókra igen, de luxusra nem költenek.