Szijjártó Péter: „Ma annyian dolgoznak Magyarországon, mint még soha a rendszerváltás óta”

Mintegy 1700 milliárd forintnyi beruházás zajlik jelenleg Magyarországon egyebek mellett a kormány támogatási programjának is köszönhetően, amelynek célja a tömeges munkanélküliség megelőzése volt a koronavírus-válság idején – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint hétfőn Kisvárdán.

A külügyminiszter a Várda Meat Kft. kisvárdai baromfimelléktermék-feldolgozóüzemének átadója alkalmából nyilatkozott. A 2019 elején megkezdett, 5,3 milliárd forintos beruházáshoz az állam 1,6 milliárd forintos támogatást nyújtott, a cég pedig ezáltal a meglévő huszonegy munkahely mellett további ötven újat hoz létre.

A beruházás megvalósulásával a vállalat évente 3500 tonna prémium minőségű húslisztet, 2500 tonna takarmányzsírt és 2300 tonna toll-lisztet fog előállítani. Ezt állateledel, haltáp, illetve kozmetikai termékek előállítása során használják fel. A termelés mintegy 55 százaléka exportra irányul, ami a miniszter szerint fontos, ugyanis Magyarország a 11. legnyitottabb gazdaság a világon.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország akkor kerülhet az új világgazdasági korszak nyertesei közé, ha minél több beruházást tud vonzani, ugyanis ezek teremtenek munkahelyeket, majd eredményeznek gazdasági növekedést.

Jó hírnek nevezte, hogy az idei második negyedévben 10,8 százalékkal nőtt a beruházások értéke, s jelenleg 1700 milliárd forintnyi beruházás zajlik Magyarországon. Továbbá hangsúlyozta, hogy napjainkban 4,7 millióan dolgoznak az országban, többen, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Végezetül rámutatott, hogy a gazdaság nem lehetne sikeres a vidék élelmiszeripara nélkül, illetve méltatta, hogy a járvány alatt sem volt semmiféle ellátási zavar az országban.

A koronavírus-járvány utáni leállásokat követően most már látszik, hogy kezd magához térni a magyarországi kiskereskedelem is, amelynek forgalma júliusban 3 százalékkal növekedett a múlt év hasonló időszakához képest – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkára. Cseresnyés Péter elmondta: a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek is köszönhető, hogy a kereskedelmi forgalom kezd visszatérni a járvány előtti szintekre. Az 1990 óta legmagasabb, 4,7 milliós foglalkoztatottságnak, a 400 ezer forintot meghaladó átlagbérnek és a jelentősen megemelt minimálbérnek köszönhetően az embereknek van pénze arra, hogy saját magukra költsék – fogalmazott az államtitkár. Felidézte, hogy júliusban 3 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelmi üzletek forgalma, ezen belül az élelmiszerüzleteké 3,7, a nem élelmiszereket forgalmazó boltoké 2,6 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest. A 2021 első hét hónapjában mért adatok szerint az előző év hasonló időszakához képest 2,1 százalékkal emelkedett a kereskedelem forgalma. Cseresnyés Péter jelezte továbbá: a bútor- és a műszaki üzletek forgalma egyelőre elmarad a korábbi adatoktól, ugyanakkor az üzemanyagoké – amelyek eladása 2019-ről a múlt évre jelentősen visszaesett – tavalyhoz képest nagyobb bővülést utat. Ha még nem is olyan dinamikusan, mint korábban 80 hónapon át – amikor évente 5-8 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom -, a mostani tavasszal feloldott korlátozások után újból fellendülőben van az üzletek forgalma. Ha a járvány negyedik hulláma nem lesz olyan mértékű, mint attól sokan félnek, akkor a kereskedelem bővülése tovább folytatódhat és a dinamikája is visszaállhat a 2019 előtti szintre – vélekedett az ITM államtitkára, aki kitért arra is, hogy júliusban több mint 1200 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom. Cseresnyés Péter úgy fogalmazott: a munkahelyteremtések, a családpolitikai intézkedések és az adócsökkentések segítik a hazai kereskedelem forgalmának növekedését, de arra is szükség van, hogy az oltakozási hajlandóság is növekedjen. Ez lehetővé teszi a nagyobb mértékű gazdasági fejlődést is, hiszen a magyar gazdaság folyamatos növekedésével az emberek anyagi biztonsága is megteremthető.

Idén és jövőre az adócsökkentések összege elérheti az 1500 milliárd forintot – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára kitett posztjában. Kiemelte: ehhez arra van szükség, hogy a kormány folytassa a gazdaság újraindítását, és az 5,5 százalékos növekedés elérésével visszaadhassa a gyermekes családoknak a személyi jövedelemadót.

Az újépítésű lakások áfájának 5 százalékra történő csökkenésével 110 milliárd forint, a csokos lakások illetékmentessé tételével 25 milliárd forint, a kiva 11 százalékra csökkentésével 9 milliárd forint, a járvány-sújtotta ágazatok kata-mentességével 14 milliárd forint, a kkv-k iparűzési adójának 1 százalékban történő maximalizálásával 84 milliárd forint marad a családoknál és a vállalatoknál 2021-ben – részletezte a pénzügyminiszter egy táblázatban. Eszerint a Szép-kártya szochó-mentesség 41 milliárd forintot, az elviteles ételek áfájának 5 százalékra csökkentése 7 milliárd forintot, a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adó elengedése 41 milliárd forintot, a szocho-csökkentés 170 milliárd forintot, az egyéb adócsökkentések pedig 89 milliárd forintot hagynak az érintetteknél az idén.

Jövőre a tárcavezető összegzése szerint a 25 év alattiak szja-mentességével 140 milliárd forintot, az 5,5 százalékos gazdasági növekedés esetére ígért családi adóvisszatérítéssel 600 milliárd forintot, a munkáltatói adó csökkentésével 130 milliárd forintot hagy a kormány a családoknál és a cégeknél.

A járvány okozta válság kezelésében kezdetektől fogva következetes és világos a kormány álláspontja – jegyezte meg Varga Mihály utalva arra, hogy a megszorítások helyett adócsökkentésre, támogató költségvetési politikára van szükség.