Végre magyarra fordítják Mátyás király leveleit

„Meglepett Mátyás király leveleinek stílusa, hangvétele, nyelvezete. Ezeken a leveleken átüt a géniusz„ – mondja Darvas Mátyás, a Magyarságkutató Intézet Klasszikai-filológiai Kutatóközpont munkatársa.

„A leveleket minden bizonnyal diktálta, még az is lehet, hogy a megfogalmazásukban is segített a fogalmazó, de minden egyes levél mögött akkor is az uralkodó, a konkrét személy áll, akinek a zsenije mind a nyelvezetben, mind a levelek kialakításában mély benyomást gyakorol a mai olvasóra is” – magyarázta. A levelek latin nyelven íródtak, és most kezdi el őket magyarra forítani. A fordítás során sok minden kiderülhet Mátyás királyról, a gondolkodásmódjáról és arról is, hogy egyáltalán magyar nyelven gondolkodott-e?

„Nagy meglepetés volt számomra, amikor valaki megkért rá, hogy fordítsam le Mátyás külügyi leveleit magyar nyelvre, és kiderült: még sohasem fordította le őket senki! „ – tette hozzá.

Ezek a levelek 1893-1895-ben jelentek meg Fraknói Vilmos gyűjtése alapján. A kutató most a tartalmi pontosság mellett stiláris hűségre és gördülékeny olvashatóságra törekedve fordít, és kétnyelvű – magyar és latin – kötet kiadása a cél. A Magyarságkutató Intézet távlati célja a Fraknói-szövegek után Mátyás többi levelének a lefordítása is. Az intézet összekapcsol tudományágakat, hogy tisztázhassák a vitatott történelmi kérdéseket, illetve új, hiánypótló kutatásokat kezdjenek. Ezért rendezték a konferenciát is.

Kásler: A Hunyadiak az Árpád-ház eszmeiségét folytatták

„Az Árpád-ház kihalása után feltűnt egy dinasztia, amely üstökösként robbant be a történelembe és a fénye még mindig látszik. A Hunyadiak uralkodása Szent István és az Árpád-ház eszmeiségének folytatását és kiteljesedését jelentette, sarokköveit a szuverenitás, az integritás, az autonómiák támogatása és a hit jelentették; mindez pedig a Szent Korona égisze alatt valósult meg” – mondta Kásler Miklós miniszter a Hunyadiak és Corvinok címmel a nándorfehérvári diadal 565. évfordulóján tartott nemzetközi konferencián. „Olyan maradandót alkottak a Hunyadiak, amire kötelességünk emlékezni. Bár a magyar királyi hatalom központosított volt, mégis autonómiák halmazából épült fel. A szász, székely, királyi városok és vármegyei autonómiák mind a Szent Korona eszméjéből kibomló gyakorlati megoldások voltak„ – hangsúlyozta, hozzátéve: a király is csak gyakorolta a Szent Korona bizonyos jogait, amelyek időben és térben csorbíthatatlanok voltak, átmeneti okok miatt szünetelhettek, de a királynak és a népnek, később pedig a nemzetnek azt helyre kellett állítania.

Miért Horvátországban temették el Mátyás fiát és unokáját?

Mátyás az uralkodásra akarta kiképezni fiát, Jánost, ezért Horvátországba küldte, ahol uradalmakat adott neki, pecséthasználati joggal. A Hunyadi-Corvin családnak szoros kapcsolata volt a pálos renddel, sokfelé támogatták őket, azt a horvát templomot is ők újíttatták fel, amelyben végül a 30 éves korában meghalt Corvint Jánost eltemették kisfiával, vagyis Mátyás unokájával, Corvin Kristóffal együtt – mondta el Vesna Pascuttini-Juraga horvát történész a konferencián Corvin János horvát-magyar jelenléte, tevékenysége című előadásában.

A lepoglavai Szent Miklós plébániatemplom gótikus harangtornyán a Hunyadi Mátyást képviselő szimbólum, többek közt a vajdahunyadival egyező hollós címer található.

Melyik korszakban hogyan gondolkodtak Mátyásról?

A magyar néplélekben Mátyás király az igazságos, aki álruhában járt megleckéztetni a kevély nagyurakat. Valahol az iskolai tankönyvek is ezt a Mátyás-képet tükrözik, de minden történelmi korszakban attól függően, akkor éppen milyen világ volt – derült ki Illiki Péter, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa előadásából.

Az 1867 előtti középiskolai tankönyvek árnyalt, részletes, egyszersmind morális ítéletet megfogalmazó elemzést adnak a Hunyadiakról, akiket a magyar történelem legdicsőbb alakjai között emlegetnek.

A dualizmus tankönyvei “egységes nemzeti akaratként” jellemzik Mátyás uralkodását. A Horthy-korszak tankönyveiben nemzeti uralkodóként kezeli Mátyást a narratíva, ezalatt az idő alatt rögzülnek a glóriás korszak „nemzeti egység, hős, védőpajzs” toposzai.

Ezzel szemben a szocialista korszak deheroizál, „a szultánok imperializmusa ellen folytatott nagy védelmi harcként” aposztrofálja a nándorfehérvári diadalt. A lényeget illetően a rendszerváltás után sem változott sokat a könyvek tartalma. A kutató szerint a leginkább összegző narratíva az 1867-es kiegyezés előtti időszak könyveire jellemző, Corvin János pedig általában említést sem kap a különböző korszakok tankönyveiben.

A történész karddal vagdosta magát a konferencián

Meglepő fordulat egy konferencián: magyar könnyűlovas fegyverzetben tartott előadást Hidán Csaba László, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója.

Személtetésül a színpadon a sodrony mentén megvágta magát különböző fegyverekkel, hogy bemutassa, mennyire véd. Mint elmondta: a Hunyadiak korszakában a magyar katonák nem csak egy ágazatban voltak jók, mindenhez értettek: összehangolták a székely íjászoktól tanult könnyűlovas harcmodor mellett a végváriak harceljárását, a nehézlovasság szerepét, a könnyűgyalogos, irreguláris harcmodort, a várharcok, a városok védelmének és meghódításának technikáját, illetve a husziták nehézgyalogos harceljárást. Hunyadi János sikerének kulcsa megfelelő helyen, a megfelelő időben történő megfelelő harcmodor bevetése volt.

Hunyadi apját is keresik a kutatók

Az a mai napig rejtély a történészek számára, hogy ki volt Hunyadi János édesapja, vagyis Mátyás király nagyapja – vagyis hogy honnan ered a Hunyadi-Corvin ház? Az egyik középkori legenda szerint nagy királyunk, a német-római császárrá is megválasztott Luxemburgi Zsigmond balkézről való gyermeke – ezért emelkedhetett olyan gyorsan, és Zsigmond ezért vitte magával Itáliába, császárrá koronázására. A legelfogadottabb elmélet szerint kisnemesi családból származott, a román származású Serbe fia Vajk volt az apja – és Vajknak adta Zsigmond a későbbi Hunyadi-birtokokat.

Egy másik elmélet szerint Hunyadi János édesapja teljesen magyar származású, mégpedig a Mátraverebélyen eltemetett Vereb Péter erdélyi alvajda, aki nemcsak a mátraverebélyi plébániatemplomot és a mátraverebély-szentkúti zarándokhelyet újította meg királyi szintű gótikus stílusban, hanem Mátraverebély mellett egy pálos kolostort is alapított. Most az ő sírját is feltárják, és csontkait megvizsgálják, összehasonlítva a DNS-ét Mátyás fia és unokája csontjaival.

A török birodalom tőlünk tanulta a határvédelmet

Egy török kutató, Göksel Bas a török határszervezést mutatta be, és elmonmdta: sokat tanultak a magyaroktól a határvédelemről, tulajdonképpen lemásolták a módszereinket. Nem mindig álltunk hadban a törökökkel, például az 1454-1464 közötti békés időszakban az oszmán és a magyar birodalomnak 850 km hosszan volt közös a határa. .