Magyarok készíthették a Szent Koronát – Papp László ötvösmestert kérdeztük

A legenda szerint a koronát az első magyar király, Szent István kapta II. Szilveszter pápától. Ezt azonban Papp László ötvös is valószínűtlennek tartja. Ő négy napig vizsgálhatta a becses tárgyat kollégájával, Péri József ötvösművésszel, Kovács Éva és dr. Lovag Zsuzsa művészettörténészekkel együtt.

Az alacsonyan, kosárban elhelyezett koronát főleg guggolva, térdelve szemlélték. A mérésekhez fém eszközöket nem használhattak, csak papírt, és tükrök segítségével pillanthattak a belsejébe.

László már 25 éve ötvösként dolgozott, amikor a kollégája felhívta, hogy a Szent Korona Bizottság felkérte őket a Szent Korona vizsgálatára.

„ Először dobtam egy hátraszaltót, de egy rövid hezitálás után elvállaltam„ – emlékezik vissza az ötvösművész.

„Beleképzeltem magam a középkori ötvös helyébe, mintha azokkal az anyagokkal és szerszámokkal rendelkeznék és úgy próbáltam rájönni, mit és hogyan csinálhattak” – mesélte a Ripost7-nek.

„Mindenekelőtt a legelső állapotot szerettük volna meghatározni, amikor a korona alsó része készült a tűzben. Ugyanis miután belefoglalták a zománcokat, gyöngyöket, már nem melegíthették többé. Abban a korban faszénben hevítették a fém tárgyat.„ – mondta.

Szerinte valószínűbb, hogy a Szent Koronát a magyarok készítették, mert a fele észak-itáliai, a másik fele bizánci stílus, és ezek valószínűleg nem egy időben készültek.

„Olyan, mintha az abroncs előbb meglett volna és muszáj lett volna oda illeszteni a keresztpántokat. Az is nagyon érdekes, hogy Jézus mindkettőn ott van. Ha egy ötvösnek boltozott koronát kell készítenie, akkor először a szilárd szerkezetét építi meg és erre kerülnek fel az egységes stílusú építmények. Ilyen tervezettséget azonban a Szent Koronán hiába keresünk. Két, lényegét tekintve markánsan különböző tárgyat illesztettek össze, bármiféle szerves összeköttetés nélkül„ – fogalmazott az ötvösművész.

Véleménye szerint a szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a „latin korona” csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind ezt igazolja.

Az abroncs egyetlen összefüggő lemezből készült, abból vágták ki a középrészeket, a beforrasztandó keretező foglalatok helyét. Ezt bizonyítják a csiszolás nyomai is.

„Valószínű, hogy a koronát az évszázadok során többször is javították, és azt is biztosan tudni lehet, hogy nincs minden rajta, ami eredetileg volt. Például Izabella királynő letört egy kettős keresztet, ezt írott források is bizonyítják” – állítja Papp László. Az ötvös szerint a mostani kereszt a 16. században kerülhetett rá.

A koronán lévő zománcok három különböző technikával készültek. A három, lóhereszerűen összeforrasztott foglalatból álló, vörös almandinokat hordozó 9 csüngő háromféle láncon függ. Ezeknek a felszerelési módja is háromféle.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy legutóbb, feltehetően a múlt században cinezéssel javították a Szent Korona egyes részeit, és azt aranyfestéssel tüntették el, ami szakszerűtlen beavatkozás volt, ártott neki.

Ha kíváncsi vagy, hogy mennyi a súlya, illetve egyéb meghökkentő és érdekes történteket is olvasnál, keresd a Ripost7 legfrissebb, kedden megjelent számát az újságosoknál és egyéb árusítóhelyeken.