Ez a magyar kardvívás évezredes trükkje – ide veled, régi kardunk!

Szilágyi Áron történelmet írt: ő az első kardvívó, aki 3 olimpián is diadalmaskodott a fegyvernemben, a magyar kardvívás hagyományát viszi tovább. A Magyarságkutató Intézet meglepő kollázzsal gratulált neki, egy sorba emelve őt Hunyadi Jánossal, Kinizsi Pállal, Zrínyi Miklóssal és Bercsényi Miklóssal, híres kardforgatóinkkal.

De ez nem csak egy jópofa vicc: tényleg van egy folytonosság a régi harcosaink, hőseink és a mai vívóink között – mondta a Ripost7-nek Hidán Csaba László régész-történész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, harcművészet-oktató, az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola alapítója,a magyar kardvívás szakértője.

A szakember hangsúlyozza: az egyik harc, a másik sport, ezért nem lehet teljesen összehasonlítani őket, de ahogy a híres magyar kardforgató vitézeink és Szilágyi Áron forgatja a fegyvert, abban vannak hasonló, speciálisan magyar elemek.

„A magyar kardhasználatban van egyfajta folytonosság. A vívóedzők a magyar sportvívásban sokszor katonatisztek voltak, akik hozták magukkal azt, amit a katonaságnál tanultak – ebben pedig benne van a teljes kardforgató hagyományunk, a honfoglaló magyaroktól a végvári vitézekig. Van erre konkrét példám is: amit a magyar sportvívók gyakran használtak és használnak, azt fonákvágásnak nevezzük, ez az, ami régen a szablyáknál a fokélvágás volt. A nyugatiak például nem vagy alig használják ezt a mozdulatot, de a magyar sportvívók igen„ – magyarázza a szakember azt a tipikus mozdulatot, amit használt Hunyadi, Kinizsi, Zrinyi és Bercsányi, és használ nak a magyar kardvívók is.

„Nyilván ez ma már nem arról szól, hogy levágja az ellenfél ujjait vagy felsőcombot hasítson, de maga a mozdulat évszázadokon át „beidegződött” a magyar katonákba, majd a katonaedzőkön keresztül a magyar sportvívókba is” – tette hozzá.

A tipikus mozdulat mellett a hozzáállásban is van folytonosság a magyar hősök és Szilágyi Áron között.

„A felkészítés, maga a sportvívás pszichológiája, a küzdőszellem, a figyelem attól kezdve, hogy fegyver van a kezemben és szembenézek az ellenféllel – tetőtől talpig néznem kell. Ehhez nyiván kell egy embertípus, kell egy tehetség, és jó hozzá az évszázados katonai hagyományunk„ ecsetelte a harcművészeti oktató.

Posta Sándor a párizsi olimpián „törlesztett Trianonért”

Az első világháború utáni első olimpia 1924-ben Párizsban volt. Ott egy híres magyar kardvívó, Posta Sándor aranyérmet nyert. Nem is akárhogy: az utolsó menetben hazai, vagyis francia ellenfele volt és csak francia bírák voltak. Ő azt mondta: legalább ezzel törlesztett Trianonért... Posta Sándor egyébként szintén katonatiszt volt, harcolt és súlyosan meg is sérült az első világháborúban.