Mint arról a Ripost korábban beszámolt, Karácsony Gergely főpolgármester intézkedéseinek eredményeként állandósult a közlekedési káosz Budapesten, jelentősen megnehezítve ezzel a fővárosi polgárok mindennapjait. Ha mindez nem lett volna elég, nemrég arról is írtunk, hogy az elmúlt hónapok logikátlan lezárásai, az óriási dugók és az indokolatlan kerékpársávok után most az útdíj bevezetése fogalmazódott meg az ellenzék fejében. Metropol akkor megkérdezte a budapestieket, hogy mit szólnak az ötlethez.
László: Hülyeségnek tartom az ötletet, mert a dugódíj bevezetésétől kevesebb autó nem lesz. Nem akarok belemenni a politikába, de a főpolgármester több intézkedéseivel nem értek egyet.
Szilárd: Ez csak egy újabb pénzbeszedés. Pécelen lakom, nem tudok kerékpárra ülni. Az egy egész napos program lenne, míg bejövök dolgozni. Én úgy gondolom, hogy Karácsony minden posztra alkalmatlan. Anno a kerületét sem tudta vezetni. Szerintem ő csak egy bábu.
A Budapest Beszél közösségi oldalán most megosztott egy videót, amelyben a fővárosiakat a dugóról kérdezték, illetve arról, szerintük Karácsony jó vagy rossz polgármester-e.
„Ön szerint Karácsony Gergely jó vagy rossz polgármester?„ – kérdezte a Budapest Beszél.
„Reméljük, minél hamarabb lecserélik” – válaszolt egy autós a dugóban ülve.
„Menjen ő gyalog ebben a melegben!„ – mondta másvalaki.
Kerékpársávok mindenütt
A 2020 nyár végén a Nagykörúton létesített biciklisáv volt az első döfés. A körút nagy részén máig csak egy sávban haladhatnak az autósok. Azóta az autós menetidő a duplájára nőtt, és mindennapos káosz jellemezi város ezen részeit.
A Lánchíd felújítása
Hosszú tétlenkedés után, az előzetes összegnél jóval drágábban, de végül június 16-án elkezdődött a Lánchíd felújítása. A főpolgármester a közel két évig tartó munkálatok idején sem az autósok érdekeit nézi. Leglátványosabb döntéseként ledózerolta a körforgalomban lévő virágágyást, és bicikliutat telepített a helyére.
A kormány nemet mond a dugódíjra
Kormányinfón, újságírói kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány nem támogatja a dugódíj bevezetését. „A torlódások okai az összehangolatlan, csúszásban lévő felújítások, és a járvány idejére kijelölt, „itt felejtett” kerékpársávok lehetnek” – jelentette ki a miniszter.
Több erősen egészségkárosító anyag koncentrációja is nőtt Budapesten az elmúlt évekhez viszonyítva, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a Karácsony Gergely-féle városvezetés több, útlezárásokkal is járó nagyobb beruházást indított egymással párhuzamosan, s még az ideiglenesnek mondott kerékpársávot sem adták vissza a körúti forgalomnak. Az összeomló félben lévő budapesti forgalom miatt egyre nő a közfelháborodás, ám még ez sem készteti cselekvésre a fővárost, amely a Magyar Autóklub vagy a VEKE szakmai érveit sem fogadja meg.
Jelentősen romlott a levegő minősége Budapesten, miután a Karácsony Gergely-féle városvezetés egyszerre adott zöld utat több nagyobb, lezárásokkal járó beruházás építési munkálatainak megkezdésére. A már korábban érvényben lévő forgalom- és sebességkorlátozások, valamint a 3-as metrófelújítás alatt indított pótló buszjáratok miatt már az elmúlt hónapokban is érezhetően belassult az autóforgalom a fővárosban. Ám miután június elején lezárták a pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti szakaszát, majd a hónap közepén a Lánchidat is, gyakorlatilag ellehetetlenült az autósközlekedés Budapesten.
Tovább romolhat a dugóhelyzet
A Nagykörút mellett a legnagyobb dugók a Rákóczi úton alakultak ki, ám utóbbi helyen még tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy július elején a Lánchíd elkerülő tengelyének kinézett Hegyalja út – Erzsébet híd – Rákóczi út útvonalon is elkezdik törni az aszfaltot a Blaha Lujza tér átalakítása miatt. A dugókban töltött órák azonban nemcsak az autósok számára okoznak bosszúságot, hiszen a levegőben található különböző egészségkárosító, rákkeltő anyagok koncentrációja is jelentősen megnövekedett az utóbbi időben. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) oldalán található adatok szerint a megszokottnál jóval magasabb a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a Nagykörút budai részein is. A Széna téren 56 olyan óra volt idén június 7. (vagy a rakpart lezárásának kezdete) és 28-a között, amikor 60 nanogrammnál magasabb volt az NO2 koncentrációja, háromszor pedig a 100-as egészségügyi határértéket is meghaladta. A valós helyzet ennél még rosszabb lehet, mivel közel három napnak nem érhetők el az adatai. Tavaly azonban mindössze 9 olyan óra volt, amikor elérte a 60 nanogramm per köbmétert a NO2-szennyezettség a Széna téren, és a 70-es értékig is csak egyetlen alkalommal ment fel. A tavalyelőtti Széna téri adatok is kedvezőbbek az ideinél: 2019-ben mindössze kétszer ment 90 nanogramm per köbméter fölé az NO2 koncentrációja, s a legnagyobb érték 93 volt, szemben az idei 111-gyel.
Jelentős részben az autósforgalom melléktermékei alkotják a szálló port is, amelyek közül az úgynevezett PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék szintén megszaporodtak Budapest levegőjében. Míg az OLM Erzsébet téri mérőállomásánál tavaly június 7. és 28. között egyszer sem érte el a 40 nanogramm per köbmétert ennek a koncentrációja, addig idén ugyanebben az időszakban 28 alkalommal lépte túl a 60-as értéket, és 12 egymást követő órán keresztül a 80 nanogramm per köbméter arányt is meghaladta, egyszer pedig a 102-t is elérte. A 2019-es adatok is kedvezőbbek az ideinél: a vizsgált időszakban mindössze hét alkalommal emelkedett 60 nanogramm per köbméter fölé.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektjének a vezetője lapunknak elmondta: a szállópor (PM, mint particulate matter) elnevezés sokféle – köztük számos mérgező anyagot tartalmazó – részecskét magában foglal, és a legkisebb, 1 mikrométer alattiak esetében akár 1-1 szemcsének is egészségkárosító hatása lehet. – Ez részben annak köszönhető, hogy a szemmel nem is látható méretű porszemekre más káros anyagok, mérgek, illetve baktériumok, vírusok és egysejtű gombák tapadhatnak, amelyek a légzőszerveken át bejutnak a szervezetbe, ott a sejtfalakon is átlépve a létfontosságú szervekben is kárt okozhatnak, vagy maga a PM részecske származik olyan – például illegális hulladék – égetésből, mely során mérgező anyagú szállópor jut a levegőbe, mint például a dioxin, ami az I. világháborúból ismert gyilkos gáz. A szállópor égés során keletkezik, ezért télen a fűtésből ered a nagy része, nyáron a közlekedés során jut a levegőbe. Ez utóbbi részecskék közvetlenül a forgalmas utak mellett a legveszélyesebbek, aztán akár néhány métert megtéve nagyobb konglomerátumokká állhatnak össze, ez csökkenti a veszélyességüket; még jobb, ha zöld növényzet határolja az adott utat, így tovább csökken a gyalogosok, kerékpárosok kitettsége, az egészségüket veszélyeztető hatás – fejtette ki a szakember.
Falra hányt borsó
Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezetése nincs tekintettel az autósokra. – Lehetetlen helyzetbe hozták Karácsonyék a gépkocsival járókat, mivel egyszerre zárták le az alsó rakpartot, a metrópótlás miatt a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagykörút buszforgalma lett nagyobb, ráadásul a Nagykörúton még egy forgalmi sávot is elvettek a kerékpárosok számára. Utóbbit ideiglenes intézkedésként hirdette ki a főpolgármester, s nem tudom, mikor lenne időszerű visszaadni az összeomlás határán lévő autósforgalomnak, ha nem most. Mindezt tetézi, hogy az M0-son is forgalomkorlátozás van jelenleg, felújítási munkák miatt – fejtette ki Kovács Kázmér. Mint mondta, az észrevételeiket és a javaslataikat nyílt levélben immár két hete elküldték a főpolgármesternek, ám még semmilyen választ nem kaptak. Érthetetlen – folytatta -, hogy a főváros vezetése nem veszi figyelembe az Autóklub szakmai javaslatait, hiszen egy 120 éves múltú civil szervezetről van szó, amely komoly szakértőket tud a soraiban, a tagok között van a közlekedésfelügyelet korábbi szakértője, valamint jogászok, igazságügyi szakértők, közlekedési mérnökök. Hozzátette: bár igazolható cél, hogy minél zöldebb legyen a város, ezt lehetetlen átfogó koncepció nélkül elérni.
