Szijjártó Péter: Európa leggyorsabb gazdasági újraindítását fogjuk véghez vinni

Az elmúlt hetekben jelentősen javítottak a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzéseiken az elemző szervezetek – erről írt a Facebookra feltöltött posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter.

Bár az elemzők optimizmusa nem alaptalan, a Pénzügyminisztériumban tartják magukat a kétszer mérni, egyszer vágni elvhez – tette hozzá a miniszter.

„Ahhoz, hogy az 5,5 százalék feletti növekedést elérjük, sokat kell még dolgoznunk. Folytatjuk a támogató költségvetési politikát, a beruházások ösztönzését, a munkahelyteremtést, az adócsökkentéseket, és újabb intézkedések is kellenek” – erősítette meg Varga Mihály.

A poszthoz mellékelt grafikon bemutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank 4,3 százalékosról 6,2 százalékosra, illetve 3,8 százalékosról 6,0 százalékosra emelte a magyar GDP idei növekedésére vonatkozó várakozását és az Európai Bizottság is 5-ről 6 százalékra javította prognózisát. Az Európai Újjáépítési Fejlesztési Bank (EBRD) 4 százalékról 5,5 százalékra és a Magyar Nemzeti Bank is 5 százalékról 6,2 százalékra javította a becslését.

A magyarországi gazdaságkutatók is hasonló véleményen vannak: a Századvég 4-ről 6 százalékra, a GKI 4,3-ról 7 százalékra, a Takarékbank 6,6 százalékról 7,7 százalékosra emelte növekedési várakozását.

A magyar gazdaság gyors újraindításához a visegrádi partnerek gazdasági újraindulása is szükséges – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a sziléziai Katowicében, ahol a magyar küldöttség tagjaként részt vett a visegrádi csoport miniszterelnöki csúcstalálkozóján.

A magyar gazdaság eredményességét alapvetően meghatározza a külgazdasági teljesítmény – húzta alá a magyar diplomácia vezetője a magyar közmédiának nyilatkozva. A visegrádi csoport (V4) többi három partnerével Magyarország a tavalyi nehéz esztendőben is, amely a világkereskedelem „fekete éve” volt, több mint 10 ezer milliárd forintnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le, ami a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 14 százaléka – mutatott rá.

A jó közép-európai gazdasági teljesítmény legfontosabb oka az alacsony adókban keresendő, ezért el kell utasítani minden olyan külső nyomásgyakorlási kísérletet, amely a térségbeli országokban adóemeléshez vezetne – hangsúlyozta Szijjártó.

Ezért a magyar elnökség egyik fontos törekvése lesz megakadályozni, hogy a globális minimumadó rákényszerítésével adókat kelljen emelni a V4 országaiban – közölte. Megállapította: a közép-európai országok versenyelőnyét nagy mértékben az alacsony adók jelentik. Alapvető érdekünk, hogy az adópolitikák nemzeti hatáskörben maradjanak – mondta el.

A koronavírus-járvány utáni világ biztonsági vonatkozásairól Szijjártó elmondta: Brüsszel „hiába tűzi újra és újra napirendre a kötelező letelepítési kvótákat”, biztossá kell tenni, hogy a Közép-Európába illegális bevándorlók nem jöhetnek. Azt is biztossá kell tenni, hogy az Európai Unió bővítése ne kerüljön le napirendről, hogy a nyugat-balkáni térség minél hamarabb csatlakozhasson. Aláhúzta: a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása alapvetően meghatározza a közép-európai térség stabilitását.

A legnehezebb, járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon – értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán megjelent adatait az M1 aktuális csatornán.

A KSH közlése szerint áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Bodó Sándor szerint a kedvező adatok azt jelzik, hogy „túl vagyunk a nehezén”. Hozzátette, hogy az adatokat akkor vették fel, amikor – január és április között – a járvány miatti legnehezebb időszakot éltük.

„Az látszik, hogy a gazdaság – mind a versenyszféra, mind a közszféra – nehezen ugyan, de kitartó, szorgalmas munkával, célirányos intézkedésekkel ezt a legnehezebb időszakot átvészelte” – fogalmazott az államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy száz hónapja folyamatosan növekednek a bérek Magyarországon.

Kitért arra is, a versenyszférában 8,7 százalékos bérnövekedés volt, ami azt jelzi, hogy ez a szféra jól teljesített; a közszférában 12,8 százalékos volt a növekedés, ami a kormányzati támogatásoknak is köszönhető – részletezte Bodó Sándor.

Kérdésre elmondta azt is, a legmagasabb a bérek a pénzügyi, a tudományos, a műszaki és a infokommunikációs szektorban voltak. Ugyanakkor jelentős – 35 százalékos – volt a bérnövekedés az egészségügyben is a kormány döntésének köszönhetően – tette hozzá.

Bodó Sándor jelentősnek nevezte a különbséget a szellemi és a fizikai munka után járó bérek között, hiszen az előbbinél az átlag 539 ezer forint, az utóbbinál pedig valamivel több mint 300 ezer forint.