tóth gabi
Soros fia irányítja a hazánk elleni akciókat, ő akarja megmondani, hogyan neveljük a gyerekeinket! – írja a Ripost7 keddi száma, amelyik beszámol arról is, hogy rejtett képet találtak egy Szinyei Merse-festmény alatt.
Míg az idősebb Soros a migráció kapcsán hergelte az európai közvéleményt Magyarország ellen, fia a gyermekvédelmi törvény kapcsán teszi ugyanezt. Ez számára feltehetően személyes ok. A Soros-birodalom trónörököse, Alex Soros ugyanis nyíltan vállalja homoszexualitását. De ahogy másokat, úgy őt sem zavarja, hogy a pedofilellenes törvény egyáltalán nem irányul a melegek ellen.
A magyar kormány elleni kommunikációs hadjárat mögött álló erők a gyermekvédelmi és pedofilellenes törvényt úgy próbálják beállítani, mintha az a homoszexuálisok ellen szólna. Pedig a jogszabály-módosítások nem terjednek ki a 18 év feletti felnőttek életére és szexuális szokásaira.
A magyar gyermekvédelmi törvény körül kialakult nemzetközi össztűz megmutatta: a Soros-birodalom továbbra is rendkívüli erővel támadja a hagyományos, konzervatív értékrendű országokat, elsősorban Magyarországot. Míg Soros György számára a migránsok befogadása jelentett személyes ügyet, addig fia, kijelölt utódja számára a gyermekvédelmi és pedofilellenes küzdelem kiemelten fontos.
Évek óta készül a trónra
Soros Alex, a spekuláns kisebbik fia évek óta készül már a trónra. A 90 éves papa utáni korszakban nyilvánvalóan minden az ő kezébe kerül majd. De nem egyedül fog uralkodni. Vezető szerepet szán az élettársának, a New York-i éjszakai élet koronázatlan királyának a híres-hírhedt divattervező Maxwell Osborne-nak is.
Soros György fia ugyanis nyíltan vállalja homoszexualitását, rengeteg fotót posztol magáról és Osborne-ról, aki egyben harcostársa is. Egyértelmű, hogy Alex Sorosnak rendkívül komoly befolyása van az európai és a tengerentúli LMBTQ-lobbira. Emiatt támad egy olyan törvényt, amely semmilyen alkotmányos elvet nem sért, sőt, csak erősíti a gyermekek alkotmányos védelmét.
Arról, hogyan működik a Soros-féle LMBTQ-lobbi és az ifjú „trónörökösről” olvashat a Ripost7 kedden megjelent legfrissebb számában.
És még egy szenzáció a Ripost7-ből: a lap munkatársai a szemtanúi voltak és meg is örökítették, ahogyan rejtett képet találtak egy Szinyei Merse-festmény alatt!
A Ripost7 arra volt kíváncsi, hogyan dolgoznak az új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK), hol raktározzák a híres műkincseket és miként folyik a munka a hipermodern restaurálási műhelyekben. A világszinvonalú múzeumi háttérintézmény, a Liget Budapest Projekt keretében épült fel a Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák működnek, de itt kapott helyet a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és látogatóközpont is. Az épületben Kónya Béla főrestaurátor kalauzolta végig a stábot.Itt, a restaurátormúhelyben történelmi pillanat tanúja lehetett a Ripost7 egy Szinyei Merse-mű kapcsán.
– A fotótechnikai eljárások során érdekes dologra derült fény: úgy tűnik, hogy egy másik festmény is megtalálható a festékréteg alatt, ezért bánnak vele még körültekintőbben – magyarázta a főrestaurátor. Először azt hitték, hogy ugyanarra vászonra volt festve korábban egy kép, de az egyik restaurátor, aki már vizsgálta a képet azt kérte, hogy vegyék le a keretről, mert szerinte két vászon van egymás alatt. Neki lett igaza! Miután óvatosan kivették a képet, a restaurátor csipesszel felemelte a vásznat és ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy alatta van egy másik kép is. A szélen zöld festék nyomai látszottak, s mivel a felső kép teljesen más színvilágú, egyértelmű, hogy egy újabb festményre bukkantak.
- Úgy néz ki, hogy nem ragasztózták be teljesen, hanem foltokban kapott egy-egy ragasztóréteget – mutatta a főrestaurátor. – Vélhetően a korábban gyakran alkalmazott viaszgyanta keverékkel dolgoztak, ami könnyen elválik, az öregedés hatására is gyengül.
A képet nem bontották le azonnal a másikról, így nem láthattuk meg, mit ábrázol az alsó kép.
- Ilyenkor több szempontot mérlegelni kell, de valószínűleg külön fogjuk szedni – magyarázta a főrestaurátor. Ilyen esetben a gyűjteményi osztályokkal közösen hozzák meg a döntést, a természettudományos és művészettörténeti háttér tanulmányozásával, úgyhogy még időbe telik, mire megtudhatjuk, mit rejtett a piros sapkás fiút ábrázoló festmény.
További részletek és képek a Ripost7 kedden megjelent számában!