Kövér László: megkerülhetetlenné vált a visegrádi országok szövetsége

Közös álláspont kialakítására törekednek Európa jövőjéről a visegrádi országok – közölte az Országgyűlés elnöke a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) parlamenti elnökeinek pénteki fehérvárcsurgói találkozóját követően az MTI-vel.

A visegrádi országok olyan közös álláspontot kívánnak kialakítani, amely figyelembe vehető Brüsszelben és az Európai Unió minden tagállamában, és nemcsak az érdekekről, hanem az értékekről is szól – mondta Kövér László.

A házelnök hangsúlyozta: a V4-ek szeretnének egyenrangú félként részt venni az Európa jövőjéről szóló vitában, illetve azt is, hogy az európai tagállamok nemzeti parlamentjeinek szava is számítson.

Az Országgyűlés elnöke a V4-ek elmúlt tízéves időszakát sikertörténetnek nevezte, amelynek az alapját az adta, hogy mindenki a legjobb szándékkal állt az együttműködéshez, és azt kereste, ami összeköti az országokat, nem pedig a különbségeket.

Kövér László szerint a négy ország együttműködése megkerülhetetlen tényezővé vált. Ezt azzal magyarázta, hogy a visegrádi országok történelmi múltja mellett jelenbeli érdekeik is jelentős részben egybeesnek, valamint a jövőbe tekintve olyan infrastrukturális együttműködéseket valósítottak meg, vagy kezdtek el, amelyek legalább százéves hiányt pótolnak.

Az észak-déli közlekedési és energetikai infrastruktúra megteremtése a régió önálló fejlődési lehetőségeit biztosítja – jegyezte meg a házelnök.

A fehérvárcsurgói találkozó napirendjének középpontjában a közép-európai örökség védelme és a közép-európai identitás állt. Kövér László szerint „üdítő és meglepő” összhangot mutattak a felszólalók.

Attól függetlenül, hogy sokféle európai pártcsaládból érkeztek a résztvevők, hasonlóan gondolkodtak a közép-európai hagyományok és értékek védelméről – jelentette ki.

Az Országgyűlés elnöke közölte: nincs világosan meghúzható határ a közép-európai kultúrák közt.

A nemzeti kultúrák „szőttesszerű egymásba fonódása olyan kincset jelent”, amely nélkül nem lehetne megmondani, hogy kik vagyunk, „nemzeti értelemben sem tudnánk definiálni saját magunkat” – mondta.

A nemzeti kultúrák hasonlósága adja részben a történelmi tapasztalatok alapján azt a közép-európai identitást, amely lehetővé teszi, hogy az élet jelentős dolgairól másképp gondolkodva mégis felfedezzük, érezzük, mi az, ami összeköt bennünket – közölte a házelnök.

A fehérvárcsurgói találkozón Kövér László mellett Boris Kollár szlovák parlamenti elnök, Radek Vondracek cseh alsóházi elnök, Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, Elzbieta Witek, a lengyel alsóház, a Szejm elnöke és Tomasz Grodzki, a lengyel parlamenti felsőház, a szenátus elnöke vett részt.

Kövér László kiemelte: ahhoz, hogy akár egy generáción keresztül beépítsék a közgondolkodásba a közép-európai együttműködés természetes és elengedhetetlen voltát, ambiciózusabb, átgondoltabb és összetettebb programokra lenne szükség, amelyeket az oktatással és kultúrával foglalkozó kormányzatok vehetnének gondozásba.

Kövér László felvetette a gyermekek tömeges közös nyári táboroztatását, a közép-európai nyelvek második idegen nyelvként való tanítását, valamint a közös történelem megírását „annak szép és kevésbé szép lapjaival együtt”.

Úgy fogalmazott: a globalizáció és az abban érdekelt „uralmi hálózatok” által tudatosan gerjesztett folyamatok révén a kulturális örökség minden nemzet esetében hasonló veszélynek van kitéve.

„Együtt talán nemcsak a határainkat, de a kultúránkat is eredményesebben védhetnénk” – mondta a házelnök, javaslatot téve az őszi hivatalos találkozó programjának kiegészítésére a témában.