A Bizottság alig egy éven belül másodszor ad ki jelentést a jogállamiság helyzetéről az Európai Unió tagállamaiban. A tavaly őszi beszámoló is bizonyította, hogy politikailag motivált kiindulópontok, előítéletek mentén és ingatag módszertani alapokon állva nem lehet objektív, összehasonlítható elemzést készíteni komplex jogintézményekről. Ne legyenek illúzióink: a Magyarországról szóló legújabb jelentésben szereplő ítélet már jóval azelőtt megszületett, hogy akár egy betűt is papírra vetettek volna, hiszen megalapozottság, objektivitás és valódi szakmai munka helyett az egy tőről fakadó, hazánkkal szemben negatívan elfogult NGO-k kritikáit visszhangozzák. Brüsszel egyértelmű kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben! – hangsúlyozta a miniszter. Persze mondhatnánk, hogy új jelentés, új esély, de sajnos a megérzéseink most is helyesnek bizonyultak. A ma kiadott jogállamisági dokumentum is ugyan annak hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz. Úgy látszik a Bizottságnak ismét fontosabb az LMBTQ-lobbinak való megfelelés, mint a nemzeti kisebbségek védelme vagy az antiszemitizmus elleni fellépés. ”Szomorú!„- zárta a bejegyzését Varga Judit igazságügyi miniszter.”Ismét a magyar demokráciát féltik, miközben a legalapvetőbb jogokat biztosítjuk és védjük nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is.„- tette hozza a miniszter.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban a gyermekvédelmi törvény miatt. Brüsszel szerint Magyarország június 23-án „számos, korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé”. Miután június 30-án a magyar kormány megválaszolta a Bizottság összes kifogását, Brüsszel most két újabb témával állt elő. Ezúttal már azt is kifogásolják, hogy a gyermekvédelmi törvény a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást„ népszerűsíti vagy jeleníti meg. Mivel e tevékenységet LMBTQ-aktivisták szokták végezni, az Európai Bizottság indoklásából tulajdonképpen kiderül, hogy Brüsszelnek igazából az a problémája, hogy kitiltottuk a magyar óvodákból és iskolákból az LMBTQ-aktivistákat. Ráadásképpen Brüsszel szerint a pedofilok nyilvántartása is problémás, mivel a GDPR értelmében ez megsérti a pedofilok személyes adatainak védelmét.
Brüsszel szerint Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.
Ezért az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért.
Ennek alapján a Bizottság a tételes uniós rendelkezéseken túl általánosságban az Alapjogi Charta alábbi cikkeinek megsértését állapítja meg: 1. cikk (Emberi méltóság), 7. cikk (A magán- és a családi élet tiszteletben tartása), 8. cikk (A személyes adatok védelme) 11. cikk (A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága) és 21. cikk (A megkülönböztetés tilalma).
A magyar Kormány által június 30-án már megválaszolt bizottsági megkeresésben szereplő kifogásolt rendelkezések mellett, két új elemmel bővült a hivatalos felszólítás, amelyekben Brüsszel az uniós jog megsértését veti fel:
Az egyik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény azon rendelkezése kapcsán, amely szerint
a „szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások” az oktatás keretében „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére„. Brüsszel álláspontja alapján ez a rendelkezés sérti a szolgáltatások szabad áramlását szabályozó uniós jogot, mivel alkalmas arra, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást tiltsa, akadályozza vagy a gazdasági szereplőket visszatartsa attól; emellett a tilalom álláspontja szerint korlátozza a magyarországi gyermekek, valamint az e gyermekekről gondoskodó természetes és jogi személyek ilyen tartalmakhoz való hozzáférését, amennyiben azokat határokon átnyúló összefüggésben nyújtják.
A fenti szövegrészből is kitűnik, hogy Brüsszelnek igazából az a problémája, hogy a magyar óvodákba és iskolákba nem akarjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat, hiszen ők szokták az oktatási intézményekben propagálni a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, illetve a homoszexualitást is ők népszerűsítik.
