Orbán Viktor Törökország államfőjével tárgyalt

A megbeszélésen, amelyen részt vett Szijjártó Péter magyar, valamint Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter is, a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködésről, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről volt szó – tájékoztatott a sajtófőnök.

A találkozóról posztolt Orbán Viktor is Facebook-oldalán.

Brüsszelben találkozik hétfőn a harminc szövetséges ország vezetője az idei NATO-csúcson, amelyen idén először vesz részt Joe Biden is. Az amerikai elnök már a G7 találkozóján is azt üzente, „Amerika visszatért!”, s egy uniós NATO-diplomata szerint a csúcs is egy jelzés lehet a világnak arra, hogy a „NATO visszatért”. Jens Stoltenberg főtitkár által vezetett ülésen napirendre kerül Oroszország, Kína, a klímaváltozás és az abból fakadó következmények, a technológiai kihívások a kibervédelem tekintetében, a terrorizmus, az afgán helyzet és az ott állomásozó katonák, valamint a védekezésre fordított költségek. A főtitkár legfontosabb célja a NATO 2030 névre keresztelt reformcsomag elfogadása lehet, amely megerősítené a szövetséget, és az új védelmi stratégia keretében az űrre nagyobb hangsúlyt helyezne.

Úgy tűnik, Joe Biden megválasztását Nyugat-Európában kíséri egyfajta „csodavárás”, különösen elődjéhez, Donald Trumphoz képest (lásd grafikánkat). A Pew Research Center (PRC) felmérése szerint valamennyi nyugati ország lakói úgy vélik, hogy az új elnök a világ helyzetét pozitív irányba tereli majd.

A felmérésben a legoptimistábbnak a hollandok mutatkoztak, a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett ekképpen. Az amerikai intézet egy másik felméréséből az is kiderül, hogy a blokk nyugati szövetséges országai összességében 61 százalékban támogatják a NATO-t. A PRC hosszabb idősoron vizsgált felmérésében az országok viszont valamelyest eltérő képet mutatnak. Olaszország esetében például a NATO megítélése nőtt az évek folyamán, de például Németország és Franciaország tekintetében csökkent. Ennek oka a módszertani magyarázatok mellett az egyes országokat érintő biztonsági kérdések, valamint a saját katonai erejükbe vetett megnövekedett bizalom lehet.

Európa jövőjéről, és az egykor kommunista befolyás alá került Kelet-Európa helyzetéről fejtette ki véleményét Orbán Viktor egy portugál lapnak adott interjúban. A miniszterelnök a család egysége mellett is kiállt, az illiberális kifejezés kapcsán pedig elmondta, épp a liberálisok azok, akik a szabadság ellen vannak.

A miniszterelnök a portói uniós csúcson nyilatkozott a portugál Express című hetilapnak, több téma is szóba került – számolt be róla a HírTv. A kormányfő nyilatkozatában Európa jövője kapcsán leszögezte: európai szupernemzet nincs, csak nemzetek léteznek. Hozzátéve: szükség van európai intézményekre is, így a vita arról szól, hogy milyen jellegű Európai Uniót akarunk.

Orbán Viktor az illiberális kifejezés kapcsán elmondta: épp a liberálisok azok akik a szabadság ellen vannak. Magáról a kifejezésről egyébként azt is mondta, hogy szereti, mert az vitákat gerjeszt. A jelenlegi rendszerben a liberálisok véleménydiktatúrát akarnak maguknak és ezzel a szabadság ellen vannak.

– A család egy szent egység, meghatározásában, a férfi és nő kapcsolatában nem lehet engedni – fejtette ki, hozzátéve: „magyar gyerekekre akarja hagyni az országot, nem pedig általunk ismeretlen bevándorlókra, és ezért a véleményéért őt nyugaton az ördögnek tartják.”

Az amerikai és az európai módszer sokszor egy morális felsőbbrendűségből indul ki. A kínaiak soha nem mondják meg nekünk, hogy miként kellene viselkednünk, mi az, ami morálisan helyes vagy helytelen.

– Magyarországhoz közel három nagyhatalom található, a német, a török és az orosz, ezért a külpolitika művészete valójában az egyensúly megtalálását jelenti Európában

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Magyarország a jaltai világrend áldozata, mivel Churchill és Roosevelt, Sztálinnak adta át az országot – közölte Orbán Viktor az interjúban, hozzátéve:

ez Magyarország szemében kapitális bűn volt, hiszen ez tette lehetővé az ateista, anti-humánus és Európa-ellenes kommunista diktatúrát.

Ezután úgy folytatta: 1956-ban a nyugat a Szuezi-csatornát helyezte előtérbe a magyar forradalom helyett és ezzel a pénzt, valamint a kereskedelmi lehetőségeket választotta a szabadság és az értékek helyett.

Ezért van a mi nyugattal való kapcsolatunknak két arca: a nyugathoz tartozunk, tiszteljük, de sohasem feledjük, hogy mit kellett volna értünk tennie, amit végül nem tett meg

– fogalmazott Orbán.

A miniszterelnök továbbá emlékeztetett: az összetartozás és a tisztelet mellett a magyarok nem felejtik a nyugati hatalmak közönyét a kommunista elnyomás idején. Ezután a rendszerváltásról a kormányfő elmondta, hogy Helmut Kohl néhai német kancellár érdeme, hogy Gorbacsov nem vetette be a szovjet hadsereget a rendszerváltás megakadályozására.