tóth gabi
Amerikai orvosok sikeresen kezelték a Covid elleni vakcinákkal összefüggésbe hozott vérrögöket. A szakemberek azt is elárulták, melyik gyógyszer jó és melyik nem a terápiához.
Mint ismert, az AstraZeneca, illetve a Johnson & Johnson vakcinák használata során néhány esetben vérrögök képződtek az oltott személyeknél. Most azonban az amerikai orvosok úgy vélik, hogy kezelhető ez az állapot.
Néhány szakértő ezt, az oltás után nagyon kevés esetben jelentkező vérrögképződéses állapotot – angolul vaccine-induced thrombotic thrombocytopenia – VITT-nek, azaz a vakcina által kiváltott trombotikus thrombocytopeniának nevezi. És bár a VITT következtében halálesetek is előfordultak és olyan emberek eseteiről is beszámoltak, akik megbénultak és kómába kerültek, az orvosok szerint vannak arra utaló jelek, amelyek szerint az állapot kezelhető. Ugyanakkor az amerikai egészségügyi tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a vérrögképződésnél alkalmazott tipikus gyógyszerek veszélyesek lehetnek és nem szabad őket használni – írja a The Sun.
Coloradói orvosok arról számoltak be, hogy egy 40 év körüli nőt kezeltek az oltása után hat napon belül. (Ez az első eset, amikor az orvosi szakirodalomban részleteket közöltek egy esetről, tekintve, hogy a szindróma csak a közelmúltban jelent meg.) Az egészséges fiatal nő 12 nappal a Johnson & Johnson oltás után rosszul érezte magát, ezért bement egy coloradói kórház sürgősségi osztályára. Fejfájásra, szédülésre és látásváltozásra panaszkodott, ami a VITT három legjellemzőbb tünete. A panaszok fejfájással, orrmelléküreg-nyomással, izomfájdalommal és torokfájással kezdődtek az oltást követő ötödik napon. A nyolcadik napon elment egy sürgősségi központba, ahol antibiotikumokat, szteroid gyógyszereket és izomlazítókat kapott. Ám ahogy az állapota egyre romlott, a beteg a sürgősségi osztályra került, ahol az orvosok diagnosztizálták nála a VITT-t.
Az orvosok tisztában voltak vele, hogy nem használhatják a heparin nevű vérhígítót, amelyet vérrögképződés veszélyének kitett emberek szednek.
Az útmutatások szerint tipikusan a heparint használják a vérrögök kezelésére, de az oltás okozta vérrögökben a heparin veszélyes lehet, és alternatív kezeléseket kell alkalmazni. Dr. Mangó Gabriella házirvos szerint ennek az lehet az oka, hogy ritka esetekben a heparin ellentétesen hathat, ahelyett, hogy a trombust oldaná fel, az növekeszik. A vérlemezke szint is lecsökken és vérzékenységet okoz.
Ezért a coloradói nő egy másik vérhígítót, bivalirudint kapott és hat nappal később elhagyhatta a kórházat.
Az orvosok a tapasztalatok alapján azon a véleményen vannak, hogy ezek az oltás utáni alvadási reakciók, amelyek nagyon ritkák, kezelhetők és továbbra is mindenkit az oltásra biztatnak. Hozzáteszik, minden esetleges oltási problémát meg kell beszélni a háziorvossal.