Szívszorító: Így búcsúzott férjétől a koronavírusos magyar kismama halála előtt

Nap mint nap küzd a könnyeivel, mégis erősnek kell maradnia Tamásnak, a háromgyermekes édesapának. Most pótolnia kell a pótolhatatlant, hogy amennyire lehet, megkímélje gyermekeit 37 éves édesanyjuk, Kitti elvesztése után.

A kismama és a párja mindvégig abban bíztak, ha el is kapják a koronavírust, erős szervezetük leküzdi a kegyetlen kórt. Azonban hiába vigyáztak egymásra és önmagukra, koronavírusosak lettek, az állapotos anyuka pedig olyan súlyos állapotba került, hogy már nem tudták megmenteni.

„Nagyon rosszul éreztem magam, hogy nem tudok neki otthon segíteni” – meséli Tamás, aki kicsit megnyugodott, amikor a felesége kórházba került, hogy végre jó kezekben van, vigyáznak rá. Kitti álma volt, hogy a panellakást egy szentesi családi házra cseréljék és ott várják a kis Petrát. Onnan került kórházba, és a gyászoló apa mindvégig hitt benne, hogy a visszatér is tér új szentesi otthonukba.

„Szegény összepakolt, rendbe szedte magát. Sosem felejtem el, ahogy ott fésülködött és elindult, pedig már alig bírt menni” – emlékszik az édesapa.

Egyik napról a másikra kellett dönteni

A kórházban másnap császármetszéssel világra segítették a kis Petrát, a koronavírusos édesanyát azonban nem tudták megmenteni az orvosok. Állapota váratlanul kritikussá vált, összeomlott a keringése. Műtüdőre kapcsolták. Tamás könnyek között emlékszik vissza felesége utolsó üzenetére.

Felhívott, és azt kérte tőlem, szeressem a lányainkat és nősüljek meg. Petrát csak egy pillanatra látta.

Pótolhatatlan űrt hagyott maga után

Tamás próbál helytállni három lánya mellett, de az édesanya pótolhatatlan űrt hagyott maga után.

Mindig hozta a gyerekeknek a feldarabolt gyümölcsöket... Sajnálom, mert én ezt nem tudom megadni nekik úgy, mint ő. Ez egy igazi anyadolog.

– mondta el az RTL Klubnak. A gyászoló apa saját videóval emlékszik feleségére.

„Amikor a nagylánnyal megnéztük, együtt sírtunk. A kisebbik csak messziről nézett, nem mert a közelembe jönni, nehogy elsírja magát vagy hogy szomorúak legyünk.”