tóth gabi
Április 1-től a rendőrkutyáknak 9 éves koruk után kötelező nyugdíjba vonulni, szolgálatban csak akkor maradhatnak ha újból bizonyítják egészségügyi és szakmai alkalmasságukat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központjának Dunakeszin található 22 hektáros bázisán 1951 óta képzik ki az ebeket. Bár a koronavírus miatt most számos tanfolyam szünetel, így is 110 négylábú van a telephelyen. Közülük a legtöbben már tapasztalt rendőrkutyák, de vannak akik csak most kezdik elsajátítani a szolgálati lét csínját-bínját.
Április 1-jén új norma lépett életbe a szolgálati kutyákkal kapcsolatban, ennek értelmében 9 éves korukban nyugdíjba kell vonulniuk, kivéve ha az alkalmasságukat újból bizonyítják.
„Teljesen jogos ez a korhatár, ekkor ugyanis már elő szoktak jönni olyan egészségügyi problémák, amelyek már a szolgálatot is veszélyeztethetik. Csak akkor maradhatnak aktív állományban, ha bizonyítják, hogy még szakmailag és fizikálisan is bírják a terhelést„ – jelentette ki a szakoktató. Hozzátette: a kutya általában a nyugdíjas éveit is a vezetőjével tölti, ekkor azonban már csak háziállatként.
„A kutyák több hónapos kiképzését általában egyéves korban kezdjük meg, ám ezt megelőzően van egy igencsak komoly kiválasztási eljárás, amelyen keresztülmennek” – mesélte a Metropolnak Zsoldi Tamás címzetes rendőr törzszászlós, szakoktató. „Megfigyeljük, hogyan viselkednek idegen személyekkel, épületben, autók között, miként reagálnak hirtelen hanghatásokra, szétesik-e például a kötelességtudatuk, ha lövést hallanak. Keresőkutya azokból az ebekből lesz, amelyek erősen ragaszkodnak a játékaikhoz, jól használják az orrukat, és ügyesen kerülik ki az eléjük táruló akadályokat. Őrző-védő feladatok ellátására pedig az alkalmas, amely gyorsan reagál az irányába érkező támadásokra, kiváló a fogáskészsége, és bátran megy át A-ból B-be„ – részletezte a szakoktató.
Bár a rendőrkutya szó hallatán legtöbbünknek Rex felügyelő jut eszébe, közel sem csak a német juhász alkalmas az ilyen típusú feladatok ellátásra.
„Miután a kilencvenes években túltenyésztették őket, egyre inkább elterjedté váltak a rendőrségnél a belga-és a holland juhászok is, vagy ezek keverékei, ugyanis tévhit, hogy kizárólag fajtatiszta kutyákkal dolgozunk, ügyesek a keverékek is. Emellett kiváló keresőkutya lehet például egy extrém pici terrierből is, nyilván ők őrző-védő szolgálat ellátására már kevésbé alkalmasak” – jegyezte meg Zsoldi Tamás.
Az ebek csoportokban tanulnak, éppen azért, hogy néhány trükköt egymástól is ellessenek. Ahhoz, hogy egy kutya jó őrző-védő legyen, növelni kell a harckészségét, amihez a legjobb eszköz a frusztráció. Ez azt jelenti, hogy a bukósisakban lévő segéd csörgéssel, kiabálással, hirtelen mozdulatokkal ingerli a kutyákat, akik ennek hatására támadásba lendülnek. A cél, hogy a támadót a felsőtestén, gyomorszáj környékén találják el. Abban az esetben, ha a támadó elmenekül, a kutyák képesek őt megállítani, és amíg a rendőr is oda ér, a földön tartani.
Mit csinál egy járőrkutya?
Biztosítja a rendőri intézkedést, segít az engedelmeskedésben, megakadályozzák az ellenszegülést, rákényszerítik a támadót a feladásra, bizonyos eszközök letételére.