A következő ütemben 480 ezer Szputnyik oltóanyag érkezik Magyarországra

Telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel hétfőn a legutóbbi találkozójukon kötött megállapodások végrehajtásáról, köztük gázvásárlásról, vasúti kocsik szállításáról Egyiptomba és a Szputnyik vakcina szállítási menetrendjéről.

Szijjártó Péter hétfőn közösségi oldalán azt írta: a soron következő ütemben 480 ezer Szputnyik oltóanyag érkezik Magyarországra, az ezen felüli márciusi szállításokat pedig a következő napokban pontosítják.

Közölte: az október utáni magyar gázvásárlásról már tartanak a szakértői egyeztetések, és a magyar vasúti kocsik szállítása is megindult Egyiptomba.

A magyar miniszter február végén Alexandriában jelentette be, hogy leszállították az első vasúti kocsikat Egyiptomnak a helyi vasúttársaság mintegy egymilliárd eurós megrendeléséből, amelyre a győztes magyar-orosz konzorcium Oroszországban 624, Magyarországon pedig 676 vasúti kocsit gyárt le a következő két-három évben.

Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket, és ha Magyarország nem rendelt volna keletről is oltást, akkor most nagyon nagy bajban lennénk – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy valószínűleg a járványidőszak legnehezebb hete lesz a következő. Úgy vélte: morálisan vállalhatatlan mélypont, elfogadhatatlan magatartás, hogy a baloldal politikai kérdést csinál az oltásból, amikor emberek élete forog kockán.

Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket és a vakcinaelosztás sem stimmel

Orbán Viktor az oltottsági adatokat összehasonlítva elmondta: miközben Izraelben jóval előrébb vannak az oltásban, mindjárt végeznek, és az Európai Uniót elhagyó britek is 30-40 százalék körül állnak, addig az EU-s országokban az átlag 6,8 százalék.

„Ez jól mutatja, hogy valami nincs rendben, és ez nem politikai kérdés, vádaskodás, nem az uniós vagy brüsszeli bürokraták iránt érzett ellenszenv, hanem ténykérdés. Ez a helyzet, elszúrták” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint hétről hétre derül ki, hogy a szállítmányok, amelyeket lekötöttek, megrendeltek, nem érkeznek meg vagy nem annyi érkezik.

Azt, hogy öt uniós tagállam – Ausztria, Csehország, Szlovénia, Bulgária és Lettország – EU-csúcsot hívna össze a vakcinaelosztás miatt, a magyar kormányfő úgy értékelte: osztja az osztrák kancellár véleményét. „Valami nem stimmel” – mondta, jelezve, az volt a megállapodás, hogy lakosságarányosan fogják a vakcinákat szétosztani, de nem ezt tapasztalják, hiszen van olyan ország, amelyik többet kap, van, amelyik kevesebbet.

Keleti vakcinák beszerzése nélkül most nagy bajban lennénk

Hangsúlyozta: ha Magyarország nem rendelt volna 3,5 millió keleti – orosz és kínai – vakcinát, amivel már 500 ezer embert be is oltottak, akkor most „nagy bajban lennénk”.

Csak azért nem vagyunk bajban, mert novemberben „megszólalt a fejünkben a csengő”, és megkezdtük a tárgyalásokat más vakcinákról is – tette hozzá, jelezve, hogy ezért a magyar és időnként a nemzetközi baloldal is kritizálja Magyarországot, holott inkább elismerést kellene kifejezni azon külügyi és járványügyi szakemberek iránt, akik megérezték a bajt és kellő időben döntöttek.

Megerősítette: 13 millió nyugati és 3,5 millió keleti vakcinával összesen 16,5 millió ember beoltására elég vakcinát rendelt Magyarország, mert – tette hozzá – arra is fel kellett készülni, hogy hátha a határon túl nem lesz elég vakcina. Így „minden magyart, aki a világon él, 16,5 millió vakcinából be lehet oltani” – jelentette ki.

Magyarországon érhető el a legtöbb fajta vakcina, és a magyar tudósok is fejlesztenek oltást

A kormányfő arról is beszámolt: magyar tudósok is fejlesztenek oltást, valamint vakcinagyárat építenek Debrecenben, és megállapodtak Izraellel abban, hogy építenek egy gyárat Izraelben is, így egy év múlva önellátó lesz Magyarország oltóanyagból. Azt is közölte: Magyarországon érhető el a legtöbb fajta vakcina a világon és az EU-ban első-második helyen vagyunk az átoltottság tekintetében.

Az újranyitásról

Az újranyitás lehetséges idejéről szólva azt mondta: a jövő nagy kérdése, hogy az eddig kifejlesztett oltások a később megszülető mutánsokkal szemben is védenek-e majd. Ha a válasz igen, akkor hamar tudunk nyitni, ha nem, akkor teljesen új helyzetben találjuk magunkat – mondta.

A harmadik hullám erősebb, mint az eddigiek

A kormányfő arról is beszélt: a járvány második hulláma erősebb volt, mint az első, a harmadik hullám pedig erősebb mint a második. Úgy fogalmazott: „az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb, most ebben a pillanatban vagyunk”. Szerinte két dolgot kell egyszerre figyelnünk: a „sötétséget”, vagyis a folyamatosan emelkedő esetszámokat, hogy bírják-e a kórházak, van-e lélegeztetőkészülék, van-e elég ember, illetve a „hajnalt”, vagyis a vakcinát és azt, hogy van-e elég ember, aki regisztrált.

Valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete következik

Elmondta: a Belügyminisztériumban vasárnap videókonferencián hallgatja meg az összes kórházigazgatót arról, hogy mennyire készültek fel az előttünk álló hétre, ami – fogalmazott – „valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete lesz” mind a kórházi ágyak, mind a lélegeztetőkészülékek, mind a hadra fogható ápolónők és orvosok tekintetében.

Arra a felvetésre, hogy nem kellene-e Magyarországnak is külföldi segítséget kérni, a miniszterelnök azt mondta: „úgy látjuk, hogy megvagyunk, inkább segítséget fogunk adni másoknak”. Hangsúlyozta: népességarányosan több ágyunk van talán, mint Európában bárkinek és biztosan nálunk van népességarányosan a legtöbb lélegeztetőkészülék is.

Hozzátette: a rezidenseket és a végzős medikus hallgatókat is munkába tudják állítani és van egy központi vezénylési terv, hogy az ország melyik pontjáról hova kell átcsoportosítani orvosokat és ápolónőket, ha ez szükséges.