Zsigó Róbert: ezen a területen átvállalja a kormány az áfát a családoktól

Öt százalékra csökkent a lakásépítés áfája

Az idei év január 1-től bizonyos feltételek esetén 27 százalék helyett 5 százalékos áfa terheli csak az új építésű lakások értékesítését, valamint az új építésű lakások vállalkozási szerződéssel történő megépítése kapcsán az építési szolgáltatás árát. Így például, ha valaki 2021. január elseje után új építésű ingatlant vásárol – ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet -, akkor a mostani 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie. Egy 30 millió forintos ingatlan vásárlásakor ez 6,6 millió forintos áfamegtakarítást jelenthet, egy 50 millió forintosnál pedig 11 milliót. Ahogy korábban megírtuk, a támogatás legfontosabb feltétele, hogy a kedvezményes 5 százalékos adómértékkel áfás számla csak annak állítható ki, aki nem áfaadóalany. A második fontos feltétel, hogy abban az esetben csökken 5 százalékra az áfa, ha az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele óta még nem telt el két év. Szintén kiemelendő, hogy az új építésű lakások vásárlásánál az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető, és elengedik a vagyonátruházási illetéket a használt és az új építésű lakások vásárlása esetében is. Ennek az a feltétele, hogy a vevő igényelje a csokot a vásárláshoz.

Elindult a lakásfelújítási program

Emellett elindult a lakásfelújítási program is, amelynek lényege, hogy a gyerekes vagy gyermeket váró családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot, utólag vissza nem térítendő támogatásként kapják az államtól. Az érintettek az idei év február elsejétől a korszerűsítéshez államilag támogatott, maximum 10 éves futamidejű, minimum 3 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek.

A bajba jutott vállalkozások bértámogatást kapnak

A magyar kormány február elsejétől tette lehetővé, hogy az utólagos finanszírozás helyett előre megkapják az állami bértámogatást az ezt igénylő vállalkozások, a munkavállalók bértámogatása pedig már az aktuális hónap elején megérkezik a cégekhez. Ez a lépés több olyan szektort is érint, amelyek bajba jutottak a koronavírus-járvány miatt, ezek közé tartoznak például a vendéglátóhelyek, a szállodák és a finesztermek üzemeltetői is. A kormányzat a kifizetések felgyorsítása, egyszerűsítése, illetve a rendeletmódosítás értelmében, az utólagos kifizetés helyett a vállalkozásoknál támogatási előlegként jelentkező pénzügyi segítségről döntött. Emellett szintén bevezettek ágazati bértámogatást is, amelyet már több mint 100 ezren igényeltek, és mivel a korlátozásokat továbbra is fenntartják, ezért a programot március 10-ig meghosszabbították. Az ágazati bértámogatásra igényelhető maximális mérték a minimálbér másfélszerese, személyenként havi bruttó 241 500 forint. Ennek a programnak a lényege, hogy a bérek felét az állam, a másik felét a munkaadó állja, akiknek a program időtartama alatt járulékot sem kell fizetniük. Ez összességében azt jelenti, hogy a munkaadók terhének kétharmadát az állam állja, mindeközben pedig felére csökken a kis- és középvállalkozások iparűzési adója is.

Történelmi bértámogatást kapnak az orvosok

Január elsején életbe lépett minden idők legnagyobb hazai orvosi bértámogatása. Ennek köszönhetően egy kezdő rezidens orvos az eddigi 255 ezer forint helyett 481 ezer forintot vihet haza, az összeg pedig 2023-ban már 687 ezer forintra emelkedik. Egy 26 éves jogviszonnyal rendelkező orvos tavaly 529 ezer forintot keresett, ezentúl viszont már 1 millió 256 ezer forintot kap, amely 2023-ra eléri az 1 millió 794 ezer forintot. Az első emelt béreket februárban folyósítják, a béremelés pedig az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, illetve a kormányrendeletben meghatározott munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat is érinti.