Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra

Szijjártó Péter hozzátette, a befektetések előtt a vállalatok olyan szempontokat mérlegelnek, mint a munkaerő, a politikai stabilitás, a pénzügyi szempont, illetve a logisztikai, infrastrukturális kérdés.

A miniszter szerint ezért fontos, hogy Magyarországon európai összevetésben is egyedülálló politikai stabilitás van, hiszen egy politikai erő, demokratikus felhatalmazás alapján kétharmados többséggel kormányoz, valamint, hogy itt kell fizetni európai összevetésben a legalacsonyabb egykulcsos személyi jövedelemadót és a legalacsonyabb egykulcsos társasági adót. Kiemelte, Magyarország mind a négy szempontot tekintve megerősítette pozícióját, ezt mutatja, hogy az amerikai befektetésekkel foglalkozó Site Selection magazin egymás után harmadszor választotta Magyarországot a világ 10 legkedveltebb befektetési helyszíne közé.

Mindezek mellett megjegyezte, a keleti nyitás startégiája is helyes volt: 2019-hez hasonlóan 2020-ben is nem egy nyugati, hanem egy keleti országból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, 2019-ben Koreából, 2020-ban pedig már Kínából.

Közölte, a nagyberuházás ösztönzési programokból alapvetően új gépek, gépsorok vásárlására, új technológiák meghonosítására adtak támogatást, így a magyar vállalatok most ki tudják szolgálni azt a piaci keresletet, amely azért alakult ki, mert a világgazdaság változásai miatt egyes vállalati kapacitások bezártak vagy csökkentek

A magyar gazdaság állapotát mutató számokban a második negyedévben már éreztetni kell a hatásukat azoknak a nagymértékű beruházások, amelyek most megvalósultak vagy megvalósulnak a nagy beruházásösztönzési programok nyomán – mondta a miniszter, aki egyúttal jelezte, jelenleg 13 milliárd eurónyi nagyberuházásért versenyeznek, a cél, hogy azok Magyarországra érkezzenek.

A műsorvezető az amerikai eseményekről is kérdezte a tárcavezetőt, aki úgy fogalmazott: „mi a külpolitikánkat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk és ennek a kölcsönös tiszteletnek a része az, hogy mi nem kommentáljuk más országok belpolitikai viszonyait (...), mi azért szurkolunk, szorítunk, hogy minden ország a lehető legjobban tudja intézni a saját belső ügyeit, szurkolunk azért, hogy a nehézségeken minden ország túllegyen. Nekünk az az érdekünk, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal fenn tudjuk tartani az eddigi jó együttműködést.”

A közterhek csökkentése a válság ellenére is folytatódik, Magyarország így a következő években is a legnagyobb adócsökkentők egyikre lehet – fogalmazott a növekedés.hu oldalon szombaton megjelent interjúban a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Tállai András közölte, hogy a kormány készen áll a bértámogatások és az adómentességek meghosszabbítására, ha a járvány alakulása indokolttá teszi.

A bérmegállapodásban rögzített feltételek teljesülésével a szociális hozzájárulási adó újabb 4 százalékponttal mérséklődhet, a munkabér adóterheinek csökkenése azután is folytatódhat, hogy összesített mértékük 53,1 százalékról 43,2 százalékra csökkent 2010 óta – tette hozzá.

A válság miatt különösen fontosnak nevezte a további adócsökkentést, hiszen – mint mondta – az a külföldi befektetéseknek ösztönzést, a magyar vállalkozásoknak segítséget jelent.

Ugyanakkor az államtitkár óvott a túlzott eladósodástól, amelynek hatása hosszú távon kedvezőtlen, jelentősen megnehezíti a kilábalást a gazdasági válságból. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már a tavaszi intézkedések is csaknem 1 millió ember munkalehetőségét segítették megtartani. Ezek közül a hitelmoratóriumot és a bértámogatást tekinti a legjelentősebbnek, de hozzátette, hogy a járvány második hullámában is sokaknak segített a kormány, főképp azoknak, akiket a kijárási korlátozások a leginkább sújtottak.

Kiemelte a vendéglátókat, a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat, a szálláshely-szolgáltatókat, az utazásszervezőket és a magántulajdonú buszos vállalkozásokat, amelyek januárig mentesültek a munkáltatói közterhek alól.

A szálláshelyek bevételkiesésének 80 százalékát megtéríti az állam, de a turizmusfejlesztési hozzájárulás, az idegenforgalmi adó alóli mentesülés, a Szép-kártya közterhének csökkenése, az arra utalható összeg megkétszerezése is segíti az idegenforgalmat. Az ágazatnak jutó támogatások összege már most meghaladja a 800 milliárd forintot – hangsúlyozta. Tállai András kitért arra is, hogy a helyi iparűzési adó kulcsát átmenetileg 2-ről 1 százalékra csökkentette a kormány a kisebb vállalkozásoknak.

Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyéves felfüggesztést kezdeményezett, ám az önkormányzatokra tekintettel ennél mérsékeltebb változás lépett életbe – tette hozzá.

A csökkentést indokolta szerinte az is, hogy az iparűzési adó mértéke két évtizede nem módosult, miközben a társasági adó az EU-n belül Magyarországon a legalacsonyabb.

A vállalkozások jelezték, hogy az egyre kisebb központi adók mellett a változatlan iparűzési adó egyre nagyobb teher – jegyezte meg az államtitkár. A 2010 előtti és a mostani válságkezelés közti különbségek közül Tállai András kiemelte: a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány emelte a jövedéki adót, a szuperbruttósítással bonyolultabbá tette és növelte a személyi jövedelemadót, a gyest egy évvel lerövidítette, a közszférában csökkentette a béreket, általános ingatlanadót vezetett be, és megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

A Fidesz-kormány ugyanakkor eddig 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, több mint 3700 milliárd forintot gazdaságvédelemre, és visszaállítja a 13. havi nyugdíjat – mondta.

Mindezt a kormány annak ellenére teszi, hogy több elemző szerint a mostani visszaesés világszerte jelentősebb, mint amit az 1929-es válság okozott – fogalmazott az államtitkár.

A koronavírus „azonnali mélyütést mért a világgazdaságra” – fogalmazott az államtitkár, aki ennek ellenére bízik abban, hogy 2021 a kilábalás éve lesz. Az idén 3,5 százalékkal, 2022-ben pedig már 5,4 százalékkal nőhet a gazdaság teljesítménye