tóth gabi
Nem maradnak a szervezetünkben a kínai Sinopharm vakcina elölt koronavírusai, az autoimmun betegségek kialakulására pedig ettől az oltástól ugyanakkora az esély, mint bármelyik másik oltástól vagy magától az élő vírustól – mondta a Ripostnak Tóth Sándor. A virológus a magyar sajtóban terjedő, kínai vakcinával kapcsolatos pletykákat cáfolta meg lapunknak.
Még csak kétféle vakcinával oltanak Magyarországon, de hamarosan jelentősen bővülhet a kör. Több nagy oltóanyaggyár is gőzerővel dolgozik azon, hogy felvehessük a koronavírus elleni harcot. Az egyik ilyen a kínai vakcina, amivel már több mint 20 millió embert beoltottak.
A Ripost-nak nyilatkozó Tóth Sándor virológus olyannyira bízik a kínai vakcina 130 éves technológiájában, hogy ő mindenképp ezzel oltatja majd be magát.
A magyar virológus több mint negyven éve végzett és ugyan ma már nyugdíjas, számára ez „örök szerelem” marad. Nyugdíjba vonulása előtt pedig egy nagy hírű indiai cégnél dolgozott közel 10 évig, méghozzá gyógyszermellékhatásokat vizsgált, az AstraZeneca gyógyszergyár termékeit. Ő volt az orvosszakmai csoport vezetője. A napokban megszólaló Duda Ernő szegedi professzor egyébként saját bevallása szerint jó barátja, ám nyilatkozatát – miszerint a kínai, elölt vírust tartalmazó vakcina azért lenne rosszabb, mint az mRNS alapú vakcinák (Pfizer-BioNTech, Moderna), mert az elölt vírus a szervezetben marad és ezért autoimmun betegségeket vált ki, nem tartja pontosnak és több ponton cáfolta.
„Minden tiszteletem Duda Ernő kollégámé, van néhány dolog persze, amiben igaza van, de több dolgot cáfolnék. Főként azt, hogy a kínai Sinopharm vakcina rosszabb lenne, mint bármelyik másik” – emelte ki a professzor.
Tóth Sándor kiemelte lapunknak: ezzel a technológiával készült többek között a gyermekbénulás elleni vakcina, a sárgaláz vakcinája, sőt az influenza elleni oltások is elölt vírust tartalmaznak.
„Az összes vakcina közül az ilyenek hasonlítanak leginkább az immunrendszer számára az eredeti fertőzéshez, vagyis ugyanolyan komplex, a lehetőségekhez mérten teljes immunválaszt kapunk rájuk, mint az eredeti fertőzés során” – fogalmazott Tóth Sándor.
A beoltott vírus csak rövid ideig marad ott a szervezetben, addig, ami elegendő ahhoz, hogy az immunrendszert „betanítsa”. A szervezet enzimei ugyanis viszonylag gyorsan lebontják az idegen alkotórészeket”
– hangsúlyozta a professzor.
„Autoimmun-reakciókat valóban kiválthat, de maga a koronavírus, a Pfizer és a Moderna vakcinák is” – szögezte le a virológus.
Tóth Sándor azt is elmondta: autoimmun-reakciók azért történhetnek, mert a vírus fehérjéi erősen hasonlítanak az emberi szervezet fehérjéihez, így gyakorlatilag megtéveszti az immunrendszerünket, ami mindenre lő, ha ez a vírusra emlékezteti.
Tóth Sándor kiemelte: maga a koronavírus-fertőzés, tehát az élő vírus sokkal rosszabb, mint bármelyik oltás.
„Gyakorlatilag, míg az oltások esetében néhány mellékhatás fordulhat elő, addig a koronavírus minimum tízféle problémát okozhat a szervezetben. Megnő például az autóimmun-reakciók esélye, de a vérrögképződésé is. Testszerte gyulladást idéz elő, akár agyvelőgyulladást is, idegrendszeri problémákat és szívkárosodást is okozhat” – sorolta a professzor aki azt is hozzátette: ezen kívül számos más, hosszú távú betegség is kialakulhat.
Szlávik: mindegyik vakcina megakadályozza a súlyos betegséget
„Bár az oltások hatékonysága változó a koronavírus-fertőződés szempontjából, de abban mindegyik megegyezik, hogy megakadályozzák a betegség súlyossá válását” – hangsúlyozza Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.