tóth gabi
A járvány elleni védekezés egyetlen lépése sem véd meg önmagában, ezek egymásra épülnek és kivédik egymás gyengeségeit. Ezt a virológusok sajtszeletek segítségével mutatták meg, az ábrát pedig lefordították és megosztották a pécsi virológusok saját közösségi oldalukon.
A lyukas sajt modellje tökéletesen szemlélteti, hogyan épül fel a járvány elleni védekezés. A módszereket sajtszeletekkel illusztrálják, mindegyik lyukas, mert mindegyiknek megvannak a maga gyengeségei. Csak amikor a “sajtszeleteket” egymás mögé rakjuk, vagyis minden lyukat lezár valamelyik következő “sajtszelet”, akkor lehet megállítani a vírus útját.
A virológusok ábrája a járvány elleni védekezés intézkedéseit két nagy kategóriára osztja: az egyéni és a társadalmi felelősségre. Először azokat veszik számba, amik az egyénen múlnak, amit mindannyian megtehetünk a védekezés érdekében: távolságtartás, az érintkezések csökkentése, maszkviselet, kézhigiénia és a köhögési etikett betartása, az arc érintésének kerülése. Ezeket erősítik a társadalmi intézkedések: a gyors és hatékony tesztelés, a betegek elkülönítése, gyakori szellőztetés a munkahelyeken, az állami kommunikáció és támogatás, a járványügyi helyzetnek megfelelő korlátozások. A védekezések sorát a vakcinák zárják.
A kisegér bármelyik réteg sajtot megeheti, kirághatja – szemléltetik a virológusok, mi történik, amikor a védekezési láncból egy-egy elem kimarad vagy sérül. Ha elegendő “sajtszelet”, azaz egymásra épülő védekezési mechanizmus van, akkor nehezen jut át a koronavírus a “lyukakon”. Ezért kell a lehető legtöbbet betartani.
A sajtmodellezést 1990-ben James Reason, a Machesteri Egyetem professzora találta ki, ezzel szemléltette, hogyan lehet csökkenteni az emberi tévedések kockázatát hogyan lehet megelőzni, tudatosan akadályokat közbeiktatva. Azóta széles körben használják a modellt az egészségügyben, a kockázatkezelésben és a repüléstervezésben is. M. Mackay ausztrál virológus alkalmazta a covid-19-re.